Egészségi állapot, egészségkárosító szokások az 1984. évi mikrocenzus alapján (1987)

III.EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ SZOKÁSOK - 2. Alkoholfogyasztás

A fenti adatok alapján tehát egyértelmű, hogy a családi kötelékben élők közül kevesebben folyamodnak rendszeresen az alkoholhoz, mint a nem családban, rendezetlen családi körülmények között élők. Ezek az adatok egyben azt is jelzik, hogy a család szerepe jelentős az alkoholtól való távoltartás kérdésében is, amelyre a családi harmónia, a vállalt kötelezettség, az időbeli és lelki lekötöttség mellett az italozáshoz szükséges anyagiak is gátló tényezőként hatnak. Az iskolai végzettség szintje is lényeges befolyással van az alkoholizmus alakulására. A rendszeresen, naponta alkoholt fogyasztók hányada az iskolai végzettség szintjének emelkedésével csökken, azaz minél magasabb a műveltségi szint, annál alacsonyabb a rendszeresen alkoholt fogyasztók aránya. A férfiak körében az általános iskola 8. osztályánál alacsonyabb végzettségűek 30, az általános iskolát befejezettek már csupán 20, a középiskolai végzettséget szerzettek 9, a felsőfokú oklevéllel rendelkezőknek mindössze 5 %-a fogyaszt rendszeresen alkoholt. Ugyancsak jelentős különbségek mutatkoznak iskolai végzettség szerint a rendszeresen elfogyasztott alkohol mennyiségében is. A rendszeresen alkoholt fogyasztók körében a nagy mennyiséget ivók legnagyobb hányada az általános iskolát be nem fejezettek között van, ahol arányuk 37 %. Az iskolai végzettség szintjének emelkedésével ez a hányad fokozatosan csökken (8. osztályt végzettek között 29 %, középiskolai végzettségűeknél 15 %, a felsőfokú oklevelet szerzettek körében 13 %). A nők körében az adatok - a mutatók lényegesen alacsonyabb értékei mellett - hasonló tendenciát jeleznek. 2.2 Az alkoholfogyasztók gazdasági aktivitása és foglalkozása Az aktív keresők csaknem fele iszik alkalomszerűen és több mint egytizede rendszeresen alkoholt. Körükben is lényegesen magasabb a férfiak aránya, mint a nőké. Az aktív kereső férfiakból 57 %, a nőkből 36 % alkalomszerűen, a férfiak csaknem egyötöde, a nők 1,3 %-a rendszeresen iszik szeszes italt. Az aktív kereső fizikai foglalkozású férfiak közül a munkásosztályhoz tartozók egyötöde, a nagyüzemi parasztsághoz tartozók közel egyharmada rendszeresen italozik. Mind a munkásosztályhoz, mind a nagyüzemi parasztsághoz tartozók közül a kevésbé képzett fizikai foglalkozásúak isznak lényegesen többen, mint a képzettebbek. így a segédmunkások közül a munkásosztályhoz tartozóknak 31 %-a, a nagyüzemi parasztsághoz tartozóknak 38 %-a iszik rendszeresen. A betanított munkások hányada mindkét rétegnél kisebb (26 %, illetve 35 %) és a szakmunkásoké a legkisebb, körükben a rendszeresen italozók hányada a munkásosztályhoz tartozóknál 17 %, a nagyüzemi parasztsághoz tartozóknál pedig 27 %. 37. grafikon AZ AKTÍV KERESŐK ALKOHOLFOGYASZTÁS! SZOKÁSAI NEMENKÉNT 60 AO 20 60 AO 20 Férfi N5 Alkalomszerűen Rendszeresen fogyaszt alkoholt A munkásosztályhoz és a nagyüzemi parasztsághoz tartozó aktív kereső férfiak közül legkevésbé a közvetlen termelésirányítók isznak rendszeresen. Körükben a munkásosztályhoz tartozók 13, a nagyüzemi parasztsághoz tartozók 14 %-a rendszeres alkoholfogyasztó. 48