Egészségi állapot, egészségkárosító szokások az 1984. évi mikrocenzus alapján (1987)

III.EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ SZOKÁSOK - 2. Alkoholfogyasztás

A rendszeresen alkoholt fogyasztók megítélésénél az egyén, a család, illetve a hozzátartozók, valamint a közösség, a társadalom szemszögéből nézve sem mellékes, hogy ezek a személyek naponta mennyit és mióta isznak. A dohányzáshoz hasonlóan - az összehasonlítás és az értékelés egyszerűbbé tétele érdekében - az alkoholfogyasztás vonatkozásában is kialakult a nemzetközi gyakorlatban egy számítási kulcs, amellyel a különféle italfajtákat 50 fokos pálinkára számítják át. Az alkoholfogyasztásnál" is lényegesen eltérőek a nemenkénti szokások. Az alkoholt naponta fogyasztó 741 ezer férfi 38 %~a kismértékben iszik (naponta 1 dl pálinkát vagy ennél kisebb mennyiséget), közel egyharmada közepes mértékben fogyaszt alkoholt (naponta 1-2 dl) és 29 % nagymértékben iszik (naponta 2 dl-nél többet). A rendszeres alkoholfogyasztó 65 ezer nő közel 60 %-ának kismértékű a fogyasztása, közepes mértékben 21 %-uk és nagymértékben 14 %-uk iszik. Az italfogyasztás mértéke szerint a nemek aránya korcsoportonként csaknem azonos tendenciára utal. A rendszeresen alkoholt fogyasztók közül mind a férfiak, mind a nők között 30 éven alul a naponta kis mennyiséget fogyasztók vannak többen (a férfiak fele, a nők kétharmad része). A kismértékű italozók között 30 év fölött a férfiak hányada 60 éves korig, a nőké 70 éves korig fokozatosan csökken (a férfiaké 46 %-ról 30 %-ra, a nőké 56 %-ról 54 %-ra), a további korcsoportokban mindkét nemnél újabb emelkedés jelentkezik. Jelentős számú (212 ezer) a nagy mennyiséget fogyasztó férfi a rendszeres alkoholfogyasztók között. A 30 év alattiak egyötöd része, a 30-39 évesek közel egynegyed része, a 40-69 évesek egyharmada és a 70 éves kor fölöttiek egynegyed része naponta legalább 2 dl röviditalnak megfelelő szeszt iszik. Az alkoholt rendszeresen fogyasztó nők viszonylag csekély száma miatt a korcsoportonként megoszlás nem értékelhető. A rendszeres alkoholfogyasztás egészségkárosító hatását jelentősen befolyásolja, hogy az az egyén életének melyik szakaszában alakult ki, továbbá, hogy milyen italt fogyaszt rendszeresen. A naponta rendszeresen alkoholt fogyasztók 806 ezres csoportjából 71 % válaszolt arra a kérdésre is, hogy hány éves kora óta iszik rendszeresen. Ezek a válaszok egyértelműen azt jelzik, hogy a jelenleg rendszeresen alkoholt fogyasztók döntően fiatal korukban szoktak rá az alkohol élvezetére. Összességében ugyanis a naponta rendszeresen alkoholt fogyasztók kétötöde 14-19, 45 %-a 20-29, 9 %-a 30-39, 4 %-a 40-49 éves korában és csak 3 %, aki 50 éves kora fölött szokott rá a rendszeres italozásra. A szokások ebben az esetben is lényegesen eltérőek nemenként. Igaz ugyan, hogy a nők esetében ez - az előfordulás kis száma miatt - nem értékelhető reálisan, de azért az feltételezhető, hogy a szokás kialakulásának idejére jellemző. A rendszeresen italozó nőknek alig egynegyede 14-19 éves korában, több mint kétötöde 20-29 évesen, 18 %-a 30-39 évesen szokott rá az alkoholra. A fogyasztott alkohol típusa az alkoholfogyasztás mértéke szerint is jellemző. A naponta kis mennyiséget ivókra az egyfajta alkohol fogyasztása jellemző. Több mint 50 %-uk csak sört, egynegyedük csak uort, 17 %-uk csak röviditalt fogyaszt és jelentéktelen részük (2,4 %), aki vegyesen iszik. A közepes mennyiséget fogyasztók körében csökken az egy típusú alkoholt ivók aránya. Kisebb a csak sört és a csak röviditalt fogyasztók hányada, viszont csaknem duplájára emelkedik a csak bort fogyasztóké. A közepes mennyiséget fogyasztók kétharmada iszik egy féle alkoholt (15 %-uk sört, 46 %-uk bort, 5 %-uk röviditalt). Ennél a kategóriánál már jelentősebb a többféle ital rendszeres fogyasztása is. A sört és bort ivók hányada 6 %-ot, a sört és röviditalt fogyasztóké 21 %-ot, a bort és röviditalt keverőké 6 %-ot képvisel a közepes mértékben ivók között. 45