Egészségi állapot, egészségkárosító szokások az 1984. évi mikrocenzus alapján (1987)

III.EGÉSZSÉGKÁROSÍTÓ SZOKÁSOK - 1. Dohányzás

A nők között már 30 éves kortól csökken a dohányzók aránya, de a dohányzás mértéke szintén 40-49 éves korban éri el a maximumát. Az emelkedés egyenletesebb és meredekebb, mint a férfiaknál, bár lényegesen kisebb az erős dohányosok aránya. A naponta kis mennyiséget szívó nők aránya 40-49 éves korban van a minimumon, hasonlóan a dohányzó férfiakhoz. A közepesen dohányzó nők aránya a férfiaktól eltérően 40-49 éves korig emelkedik, az erős dohányosoké tíz évvel később maximális. A 20 évesnél fiatalabb dohányzó nőkre általában a napi kis mennyiség elszívása jellemző, míg a férfiak már ebben a korban is - bár csak minimálisan haladják meg a kategória alsó határát - átlagosan közepes mennyiséget szívnak. 20-79 éves kor között mind a férfiak, mind a nők átlagosan a közepes dohányzásnak megfelelő mennyiséget szívnak, de a férfiak által elszívott mennyiség a kategória felső, míg a nők dohányzása a kategória alsó határához van közelebb. Egészségi szempontból - a naponta elszívott mennyiségen kívül - az sem közömbös, hogy a dohányos életének melyik szakaszában szokott rá a nikotin élvezetére. Az adatok ebben a vonatkozásban is szomorú képet mutatnak. A dohányzó lakosság több mint kétharmad része 20 éves kora előtt, csaknem egyharmada 20-39 éves korában kezdte és csak 2 % azoknak az aránya, akik 40 éves koruk után kezdtek el dohányozni. Feltétlenül meg kell jegyezni, hogy a fiatal felnőttkorban (20-39 évesen) dohányzásra szokottakból jelentős részt képviselnek a dohányzást 20-24 éves korban elkezdők (a dohányzók 22 %-a). A férfiak és a nők között ebben a vonatkozásban is jelentős különbségek vannak. Fiatal korától (20 éves koron alul) dohányzik a férfiak 73, a nők 57 %-a. 20-39 éves kora között szokott rá a nikotin élvezetére a férfiak több mint egynegyede, a nők kétötöde. 40 éves kor után ezek az arányok mindkét nemnél jelentéktelenek (1, illetve 4 %). Hasonlóak a nemenkénti eltérések a naponta elszívott mennyiség szerint is. A kismértékben dohányzók között a fiatal kortól dohányzó férfiak hányada 65 %, a nőké 53 %. A 20-39 éves korban rászokott, jelenleg kismértékben dohányzók aránya a férfiak körében 32 %, a nők között 42 %. A közepes dohányosok közötti nemenkénti különbségek már jelentősebbek (73 % és 26 %, illetve 58 % és 39 %) és a nagymértékben dohányzók szokásainak nemenkénti eltérései (77 % és 22 %, illetve 65 % és 33 %) a legjelentősebbek. A dohányzási szokások alakulását tehát elsősorban a nem és a kor határozza meg. Iskolai végzettség szempontjából a nemenkénti dohányzási szokásoknak nemcsak a nagyságrendje, hanem a tendenciája is rendkívül eltérő. A férfiak körében a kevésbé iskolázott réteg dohányzik intenzívebben és az iskolázottsági szint növekedésével csökken a dohányzó férfiak hányada. A nők között ezek a mutatók csaknem fordított képet mutatnak. A férfiak között a legkevésbé iskolázott rétegnek (általános iskola 6. osztályánál alacsonyabb végzettségűek) csaknem fele, a 6-7. osztályt végzettek több mint kétötöde, az általános iskola 8. osztályát végzettek 47 %-a dohányzik. Még a férfiak között is kiemelkedően magas arányban (60 %) dohányoznak a középfokú szakmunkásképző iskolát végzettek. A középiskolát befejezettek között a dohányzó férfiak aránya 45 %, míg a felsőfokú végzettségűek körében "csupán" 36 %. 60 40 20 Férfi Nő 1. Általános iskola 0-5. osztály 2. Általános iskola 6-7. osztály 3. Általános iskola 8. osztály 4. Befejezett középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola 5. Befejezett középiskola 6. Befejezett felsőfokú tanintézet 1 1 1 4 5 6 6 Egészségi állapot 41 33. grafikon A DOHÁNYZÓK MEGOSZLÁSA NEMEK ÉS ISKOLAI VÉGZETTSÉG SZERINT