Egészségi állapot, egészségkárosító szokások az 1984. évi mikrocenzus alapján (1987)

II. A NÉPESSÉG EGÉSZSÉGI ÁLLAPOTÁNAK NÉHÁNY JELLEMZŐJE - 2. A népesség tápláltsága

A 15 éves és idősebb lakosság 63 %-a vélte testsúlyát normálisnak. A Livi által kidolgozott testarányjelző szerint ezt 44 %, Kaup szerint 40 % és Broca szerint 25 % mondhatja el magáról. A normális testsúly megállapításánál tehát a Livi és a Kaup módszer áll közel egymáshoz, a két szélső értéket a szubjektív vélemény és a Broca módszer képviseli. Azok a személyek, akik azt mondták magukról, hogy kis súlytöbbletük van (20 %), a Broca módszerrel azonosan ítélték meg testsúlyukat, míg a Kaup és a Livi módszer számításai szerint a kis súlytöbbletűek hányada 28 %, illetve 25 %. Ennél a testaránytípusnál a legkisebbek a különbségek az egyes számított módszerek eredményei, valamint a szubjektív vélemény és a számított eredmények között is. A legszélsőségesebbek az eredmények a kövérek esetében. A 15 éves és idősebb népesség 7 %-a tartotta magát kövérnek; ezzei szemben a Broca-féle számítási módszer szerint a népesség 39 %-a, a Livi módszer szerint 25 %-a, a Kaup módszer alapján pedig a népesség 11 %-a kövér. A kövérek esetében tehát a szubjektív véleményekhez legközelebb a Kaup által kidolgozott módszer eredményei állnak, míg a másik két módszer alapján számított adatok sokkal kövérebbnek mutatják a népességet. A soványaknál az eltérések mérsékeltebbek. A szubjektív vélemények alapján minden tizedik ember tartja magát soványnak, Kaup szerint minden ötödik, Broca szerint valamivel több mint minden hatodik, Livi szerint pedig minden tizennyolcadik. 7. grafikon A 15 ÉVES ÉS IDŐSEBB NÉPESSÉG TÁPLÁLTSÁGI FOKA A SZUBJEKTÍV VÉLEMÉNY ÉS A SZÁMÍTOTT TESTARÁNYJELZŐK SZERINT A testarány jelzők eredményeit összefoglalva: - A három módszer eredményei - egymáshoz viszonyítva is - lényegesen eltérő arányokat mutatnak. - A Kaup és a Livi módszer a két nagy tömeget érintő kategóriánál - a normális súlyúaknái és a kis súlytöbbletűeknél - egymáshoz közeli eredményeket mutat, de e mutatók a kövérek és soványak esetében nagyon eltérőek. - A Broca-féle módszer arányszámai mindkét módszer eredményeitől lényegesen eltérnek. - A szubjektív véleményekkel csak egyetlen esetben egyeznek (a Broca módszer szerint kis súlytöbbletűek esetében), a többi arányszámok feltűnő különbségeket jeleznek. Az eltérések iránya azonban egységes abban az értelemben, hogy kedvezőtlenebbnek ítélik meg a népesség tápláltságát, mint azt a szubjektív válaszok állítják. A fentiek alapján tehát elmondható, hogy a népesség tápláltsági fokának megállapításánál a testarány jelző mutatók szélsőséges különbségeket jeleznek. Ennek az összefoglalónak azonban nem célja, illetve feladata a módszerek előnyeinek, valamint hátrányainak elemzése. Általánosságban azonban megállapítható, hogy a szubjektív vélemények kedvezőbb helyzetet tükröznek, mint a számított adatok. 3 Egészségi állapot 17