Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

II. AZ AKTIV KERESŐK ÉS NAPPALI TAGOZATON TANULÓK INGÁZÁSA - Az ingázás főbb területi jellemzői

megye után továbbra is - a legnagyobb mértékben Nógrád megyében ingáztak /41 %-os arányban/. Ettől az ingázás mértékét tekintve nem sokkal maradt el Heves megye /38 %-os ingázási aránnyal/. Az emiitett két megyénél tapasztalt magas ingázási arányt e megyék ipari jellegén tul a két nagy ipari centrum /Budapest és Miskolc/ viszonylagos közelsége is indokolja. Legkisebb mértékű /11-15 % közötti/ volt az ingázás egyes kevésbé ipari jellegű, viszonylag nagy kiterjedésű, de nem tul nagy számú településsel rendelkező megyében, úgymint Bács-Kiskun, Csongrád és Hajdú-Bihar megyében. 1934-ben az ingázók kissé több mint háromnegyedének /76 %-ának/ a munkahelye a lakóhelyével közigazgatásilag azonos megyében volt, s alig egynegyede /24 %-a/ járt lakóhelyétől eltérő megyébe dolgozni. Az átlag körüli szóródás az egyes megyéket tekintve azonban igen jelentős volt. Pest megye - már az előzőekben jelzett - sajátos helyzetéből adódik, hogy ingázóinak 70 %-a megyén kivül - többnyire a fővárosban - dolgozott. Az átlagosnál jóval magasabb volt még a megyén kivüli ingázás a fővároshoz közel eső Fejér megyében /38 %/, további hat megyében /Hajdú-Bihar, Heves, Komárom, Nógrád, Szolnok, Tolna/ pedig 13-18 % között mozgott. Ennek megfelelően tizenegy megyében a 90 %-ot meghaladta a megyén belüli ingázás, vagyis az ingázók zöme ugyanabban a megyében talált munkaalkalmat ahol lakott. Tekintettel arra, hogy Budapest egy közigazgatási egység, az onnan eljárók más megyébe ingázóknak minősülnek. A helyben lakó és az ingázó aktiv keresők megyénként 1984 Lakóhely /fováros, megye/ Helyben lakó aktiv kereső 1000 Ingázó Lakóhely /fováros, megye/ Helyben lakó aktiv kereső 1000 fo a helyben lakó aktiv keresők százalékában megyén belül mas megyébe Lakóhely /fováros, megye/ Helyben lakó aktiv kereső 1000 fo a helyben lakó aktiv keresők százalékában százalék Budapest 968 18 1,9 100,0 Baranya 202 58 23,6 97,1 2,9 Bács-Kiskun 269 39 14,5 91,0 9,0 Békés 135 34 13,4 91,5 3,5 Borsod-Abaúj-Zemplén 364 110 30,2 99,0 1,0 Csongrád 203 23 11,3 91,5 8,5 Fejér 202 53 26,4 61,3 33,2 Győr-Sopron 193 42 21,3 96 ,1 3,9 Hajdú-Bihar 24 3 37 15,3 81,8 13,2 Heves 154 59 33,1 84 ,6 15,4 Komárom 151 46 30,3 87,0 13,0 Nógrád 109 45 40,9 85 ,3 14,7 Pest 463 229 49,5 29,8 70,2 Somogy 163 41 24 ,8 93,5 6,5 Szabolcs-Szatmár 254 67 26,2 91,4 3,6 Szolnok 201 39 19 ,2 36 ,1 13,9 Tolna 126 32 25 ,7 35,7 14,3 Vas 131 35 27,0 91,5 3,5 Veszprém 184 48 25,3 96 ,4 3,6 Zala 144 40 27,9 95 ,5 4,5 Összesen 4919 1095 22,3 75,7 24,3 1984-ben 266 ezer volt azoknak a száma, akiknek munkahelye nem a lakóhely szerinti megyében volt. Egyedül Pest, megyéből 161 ezren jártak el negyén kivülre dolgozni, ami a más megyébe eljárók összességének 61 %-át tette ki. Ez lényegében meghatározta a megyék közötti mozgás arányait. Pest megyén kivül viszonylag jelentős volt a más megyébe eljárói: száma - a fővároshoz földrajzi közelségben levő - Fejér megyében /20 ezer fő/. A többi megyében 1-9 ezer fő között volt a más megyébe dolgozni eljárók száma. 5 Aktiv keresők 33