Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

II. AZ AKTIV KERESŐK ÉS NAPPALI TAGOZATON TANULÓK INGÁZÁSA - Az ingázó aktiv keresők összetételének főbb jellemzői

Az aktiv keresők és az ingázók osztály- és rétegtagozódása nemek szerint 1984 /Százalék/ Osztály-réteg Aktiv kereső Ingázó Ingázók az aktiv keresők százalékában Aktiv kereső Ingázó Ingázók az aktiv keresők százalékában Aktiv kereső Ingázó Ingázók az aktiv keresők százalékában összesen férfi nő Munkásosztály 61 ,0 75 ,9 27 ,7 63 ,3 81,4 31 ,7 51,7 64 ,7 21,0 Nagyüzemi parasztság 7 ,0 5 ,3 17 ,0 8 ,3 6,0 19 ,0 5,4 4 ,1 12,9 Értelmiség 12 ,0 7 ,4 13 ,8 12 ,6 7,6 16 ,1 11,2 7 ,1 10,5 Szellemi foglalkozású alkalmazott 16 ,7 11 ,4 15 ,2 7 ,0 5,0 19 ,1 29 ,0 24 ,1 14,0 Kistermelő 3 ,3 3 ,8 2,7 Összesen 100 ,0 100 ,0 22 ,3 100 ,0 100,0 26 ,6 100,0 100 ,0 16,8 Az ingázás oka Azáltal, hogy az 1984. évi mikrocenzus az ingázás okának megfigyelésére is kiterjedt, lehetővé vált annak megismerése, hogy maguk az ingázók miképp vélekednek azokról a körülményekről, amelyek ennek a sok szempontból hátrányosabb helyzetnek, nehezebb életformának vállalására késztették őket. A felvétel során az ingázó aktiv keresőknek arra kellett választ adniok, hogy a lakóhelyük adottságai - mint objektive meghatározott körülmények - mellett, milyen más tényezők befolyásolták döntésüket, amikor az ingázó életformát választották. Legfeljebb három ok bejegyzésére volt lehetőség, de több válasz esetén az elsődleges szempontot jelölni kellett. Az ingázók döntő többsége /81 %-a/ egyetlen körülményre hivatkozott. A fennmaradó hányad lényegében két okot jelölt meg, kis töredéktől /az ingázók 0,6 %-ától/ eltekintve, akiknél három válaszbejegyzés szerepelt. /Ez utóbbiakat elenyésző arányuk miatt a táblázatos anyagban sem részleteztük./ Mindenképpen a személytől független, objektiv okként értékelhető, ha valaki azért kényszerül ingázni, mert lakóhelyén egyáltalán nem talált munkalehetőséget. Az ingázók többsége /53 %-a/ ezt a körülményt jelölte meg az ingázás vállalásának elsődleges okaként. E jelentős, 584 ezer főt kitevő létszámból közel félmillióan /az ingázók 45 %-a/ kizárólag a helyi munkalehetőség hiányára hivatkoztak, további 77 ezren pedig az előbbi mellett jelezték, hogy a lakóhelyhez való ragaszkodás is befolyásolta döntésüket. Megállapítható, hogy az ingázók jelentős hányadánál /egyötödénél/ a lakóhelyhez való ragaszkodás részben vagy egészében motiválta az ingázás vállalását. E körülmény 102 ezer főnél kizárólagos okként, 115 ezer főnél pedig más okkal együtt jelentkezett. Ezzel szemben csupán néhány százra tehető azoknak a száma, akik helyi munkalehetőség hiányában, lakóhelyük megváltoztatása árán is lemondanának az ingázásról, de ott ahol dolgoznak nem tudtak lakáshoz jutni. Ez utóbbi körülményre, mint az ingázás vállalásának elsődleges okára is csak kis hányad /az ingázók 1,5 %-a/ hivatkozott. Mindezek alapján feltételezhető, hogy az ingázók jelentős részét valamilyen érzelmi motivum, a környezet életformájának elfogadása, esetleg gazdasági érdek köti lakóhelyéhez, s talán el sem jut annak mérlegeléséig, hogy a könnyebb életvitel, a helybeni munkavégzés lehetősége miatt érdemes-e feladni otthonát és más településre költözni. 29