Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

II. AZ AKTIV KERESŐK ÉS NAPPALI TAGOZATON TANULÓK INGÁZÁSA - Az ingázó aktiv keresők összetételének főbb jellemzői

állapotúak aránya viszont mind a fizikai /12 %/, mind a szellemi /14 %/ tevékenységet végző ingázók között alacsonyabb volt a megfelelő kategóriába tartozó aktiv keresőkénél. Egyértelműen megállapítható, hogy az ingázás időtartamának növekedésével együtt nőtt azoknak az aránya, akik az átlagosnál rosszabbnak, ugyanakkor közel azonos mértékben csökkent azoké, akik az átlagosnál jobbnak tartották egészségi állapotukat. A legfeljebb négy éve ingázó férfiaknak és nőknek még 19, illetve 14 %-a vélte egészségi állapotát az átlagosnál jobbnak, és csak 6, illetve 8 %-a annál rosszabbnak, mig a legalább tizenöt éve ingázó férfiak és nők között már egyaránt csak 8 %-ot képviseltek az előbbi, viszont 16, illetve 15 %—ot az utóbbi csoportba tartozók. A hosszú, évtizedes ingázó életforma hatását a férfiak adatai valószinüleg objektivebben tükrözik, hiszen jóval nagyobb számban vállalják tartósan ezt az életformát mint a nők. A legalább tizenöt éve ingázó férfiak száma 1984-ben háromszor, a legfeljebb négy éve ingázóké viszont csak másfélszer annyi volt, mint a nőké. Feltehető, hogy a nők egy része eleve csak később - a gyermekek önállóvá válása után - vállalja az ingázó életformával járó többletterheket, vagy a férfiaknál nagyobb számban dönt néhány éves ingázás után - családi, egészségi vagy más okból - annak feladása mellett. Tekintettel arra, hogy a hosszú ideje fennálló ingázó életforma elsősorban az idősebb korosztályokra jellemző, igy az átlagosnál rosszabb egészségi állapotúak arányának növekedése a huzamos ideje tartó ingázás és a magasabb élekor együttes következményeként jelentkezett . Az ingázók egészségi állapota az ingázás ideje és nemek szerint 1984 Ingázás Ingázó Egészségi állapota az átlagosnál/-nak/ Ingázó Egészségi állapota az átlagosnál/-nak/ ideje /év/ férfi /1000 fő/ jobb megfelelő rosszabb no /1000 fő/ jobb megfelelő rosszabb ideje /év/ férfi /1000 fő/ a megfelelő ideje ingázó férfiak százalékában no /1000 fő/ a megfelelő ideje ingázó nők százalékában - 4 216 18,6 75,5 5,9 135 14,2 77,6 8,2 5 - 9 196 14 ,8 77,5 7,7 103 8,6 79,6 11,8 10 - 14 113 12,9 76,6 10,5 58 8,1 79,6 12,3 15 - X 206 8,0 75,7 16,3 68 7,9 77,1 15,0 Együtt 731 13,7 76,3 10,0 364 10,4 78,4 11,2 Az egészségi állapotra vonatkozó szubjektiv vélemény tudakolása mellett, az 1984. évi mikrocenzus kiterjedt a tartós /legalább három hónapja tartó/ betegségek megfigyelésére is, miáltal lehetővé vált az egyéni megitélést tükröző adatok realitásának vizsgálata. /A kérdőiven három tartós betegség megnevezésére volt lehetőség, ily módon a tartós betegségek száma természetesen több, mint az ilyen betegségben szenvedőké./ A 6 éves és idősebb népesség 22 %-a jelzett valamilyen - egy vagy több - tartós betegséget. Az aktiv keresőknél érthető módon ez az arány alacsonyabb /13 %/, ami többek között a fiatalabb korösszetétellel, valamint azzal függ össze, hogy a tartósan betegek egy része éppen a huzamosan fennálló súlyos betegsége miatt nem képes gazdaságilag aktiv tevékenységet végezni, igy eleve kimaradt az aktiv keresők köréből. Az egészségi állapotról alkotott szubjektiv véleménnyel egybehangzóan, az ingázók kissé kedvezőbb egészségi állapotát jelzi, hogy a tartós betegségben szenvedők aránya körükben valamivel alacsonyabb /12 %/ volt, mint a lakóhelyükön dolgozók között /14 %/. A nemenkénti arányok mindkét csoportban eléggé kiegyenlítettek. 19