Az aktív keresők és az iskolai tanulók napi ingázása és utazási szokásai (1988)

II. AZ AKTIV KERESŐK ÉS NAPPALI TAGOZATON TANULÓK INGÁZÁSA - Az ingázó aktiv keresők összetételének főbb jellemzői

Az ingázók legalacsonyabban iskolázott - és létszámuknál fogva az ingázók összességének iskolázottsági szintjére döntő befolyással biró - rétegét a községekből eljárók alkotják. 1984-ben a községekből ingázók között /53 %-os arányt képviselve/ többségben voltak a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők, mig az ilyen alacsonyan iskolázottak a Budapestről eljárók körében csak alig több mint egynegyedet, a vidéki városokból ingázók között pedig megközelítően egyharmadot képviseltek. Jellemző, hogy 1984-ben az általános iskolai vagy annál alacsonyabb végzettségű ingázóknak döntő többsége /90 %-a/, az ilyen végzettségű aktiv keresőknek viszont csak alig több mint fele /54 %-a/ volt községi lakos. A községekben kínálkozó szakképesítéshez kötött munkahelyek korlátozott száma,továbbá a meglevő munkahelyek betöltéséhez igényelt, valamint a helyben rendelkezésre álló munkaerő eltérő képzettségi strukturája folytán, a magasabban iskolázott községi lakosok között - a felsőfokú iskolai végzettségüektől eltekintve - gyakoribb az ingázás, mint az alacsonyabb végzettségűek körében. Az 1984. évi adatok azt mutatják, hogy a községekben élő befejezett középfokú szakmunkásképző iskolai és szakiskolai végzettséggel rendelkező aktiv keresők találtak legkevésbé helyben munkalehetőséget, minek folytán többségük, 53 %-uk kényszerült arra, hogy lakóhelyén kivül keressen munkát. Ennél valamivel mérsékeltebben ingáztak a községekben lakó középiskolai végzettséggel rendelkezők, akiknek 47 %-a járt naponta lakóhelyéről más településre dolgozni. Elmondható tehát, hogy a községekben élő aktiv keresők közül a középfokú iskolai végzettséget szerzettek körében jóval gyakoribb volt az ingázás, mint az általános iskola 8. osztályával /4 3 %/, illetve az annál alacsonyabb iskolai végzettséggel /38 %/ rendelkezők között. Nagyrészt a fentiekben jelzett okokra vezethető vissza a községekben élő diplomások jelentős mértékű ingázása is. Az a tény, hogy 1984-ben 100 legmagasabban képzett aktiv kereső közül a községekben 33, mig a vidéki városokban csak 11, sőt a fővárosban mindössze 3 fő kényszerült ingázni, önmagában is jelzi, hogy a községekben élő diplomások helyi munkalehetősége a városokban élekénél jóval korlátozottabb. Az aktiv keresők és az ingázók összetétele legmagasabb iskolai végzettség szerint,főbb településtípusonként 1984 - , , /Szazalek/ Megnevezés összesen Általános iskola Befejezett Megnevezés összesen 8. osztálynál kevesebb 8. osztály középfokú szakmunkásképző iskola, szakiskola középiskola felsőfokú iskola Budapest Aktiv keresők 100,0 4,7 28,1 15,7 33,4 18,1 Ingázók 100,0 4,3 23,0 17,1 27,1 28,5 Ingázók a megfelelő végzettségű aktiv keresők százalékában 1,9 1,8 1,6 2,1 1,5 3,0 Városok /Budapest nélkül/ Aktiv keresők 100,0 7,1 31,8 21,2 28,1 11,8 Ingázók 100,0 5,7 26,2 22 ,0 29,8 16 ,3 Ingázók a megfelelő végzettségű aktiv keresők százalékában 8,0 6,4 6,6 8,3 8,4 11,0 Községek Aktiv keresők 100,0 16,2 41,0 22,5 15,9 4,4 Ingázók 100,0 13,7 39,3 26,8 16,9 3,3 Ingázók a megfelelő végzettségű aktiv keresők százalékában 44 ,3 37,5 42,6 52,7 47,3 32,9 16