1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)
VI. A MINTAVÉTELI ELJÁRÁS MÓDSZERE
szeréből adódóan néhány egységgel kevesebb lakás, illetve intézeti lakó kerülhet a mintába. A különbségeket korrekció egyenlítette ki. Erre a célra kiválasztási egységenként minden 500-ik lakás, illetve intézeti személy kiválasztásával 10 % tartalék anyag állt rendelkezésre. A korrekció a népszámlálás előzetes kézi feldolgozásának lakás- és lakónépesség számához hasonlitva került kialakításra. A teljeskörü feldolgozás felülvizsgált, végleges gépi eredményei ezért természetesen eltérhetnek a mintabeli számított adatoktól. A korrekció megyénként, azon belül község-város megkülönböztetésével készült, külön korrekciós egységként kezelve a megyei városokat és Budapest kerületeit. Az előzetes népszámlálási eredmények 2 %-ra redukált adataihoz hasonlitva mintegy 400 lakás és 4300 személy /lakónépesség/ hiány mutatkozott, melyek korrekcióját 65 területi egységben kellett végrehajtani. A fenti eltérés a lakások 0,6 %-ának és a lakónépesség 2,0 %-ának felel meg. A korrekció alkalmazott módszerei a következők: - matematikailag megalapozott, lineáris egyenletrendszerek megoldásával előirt müveletek végrehajtása, - véletlenen alapuló minimális cserékkel a durva eltérések kiegyenlitése, - kombinált korrekció. Az első módszer lényegében lineáris egyenletek megoldásaként meghatározza, hogy milyen laksürüségü lakásokat kell cserélni. A minta korrekciójának időpontjában 1980. évi adat erre vonatkozóan még nem állt rendelkezésre. Lehetőség nyilt azonban a megoszlási gyakoriságok becslésére, figyelembe véve az 1970-es népszámlálás és az ELAR I. minta 1979. évi adatait. /Ilyen becslés történt az 1960-as képviseleti minta korrekciójánál az 1949-es népszámlálás és az 1959-es próbaszámlálás, valamint 1970-ben az 1960. évi népszámlálás és 1968. évi mikrocenzus eredményei alapján./ A korrekció végrehajtásához meg kellett határozni a korrekció során a mintából kiemelésre kerülő és a mintába behelyezendő különböző lakottságu lakások számát. A formulában x i a korrekció során felhasznált, a mintából kiemelendő, vagy behelyezendő i-tagu lakások száma, továbbá P i az i-tagu lakások relatív gyakorisága az alapsokaságban. "A" jelenti a minta nagyságának az előirttól való előjeles eltérését /a népességszámban mutatkozó eltérés, amely pozitív vagy negatív lehet aszerint, hogy a kiválasztott minta terjedelme nagyobb, vagy kisebb a kivánt minta terjedelménél/, "B" jelenti a kiválasztott lakások számának a kivánt lakásszámtól való eltérését abszolút értékben. A korrekció során a mintából kiemelésre kerülő, illetve pótlólag a mintába helyezendő lakások száma közötti különbségnek éppen a B eltéréssel kell egyenlőnek lennie, ezért 3 7 2 X. - > X; =• ± B , aszerint, hogy A* 0 . i = í i =4 A korrekció során felhasznált i-tagu lakások x^ számát ugy kellett megválasztanunk, hogy a korrekció eredményeképpen a minta elemszáma A-val változzék; növekedjék vagy csökkenjék aszerint, hogy eredetileg A <0 vagy A 0 volt. E feltételből adódik: 3 7 . IX; — 21 'Xi = ± A . i = < 1=4 A korrekció során felhasznált különböző lakottságu lakások számának - a minta torzításának elkerülése érdekében - követniök kell az alapsokaság lakásainak ismert lakottság szerinti eloszlását, vagyis a P\ •• Px * Pa = X 4 : X 2 ! X 3 R, > ® > Fá : F^ = >6, : x* s Xs ' XT arányoknak kell teljesülniük. Ezek az arányok 5 független egyenlethez vezetnek: i =-. i ) j = 2,3 P; X- = p- X: / p. -MOl J J ' ' 4, 5,6,7 . 367
