1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Népgazdasági ág Ágazat Alágazat Szakágazat Költségvetési gazdasági szolgáltatás Ipar Épitőipar gazdálkodás Közlekedés Kereskedelem Költségvetési egyéb gazdasági szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Egyéb szolgáltatás Ipari célú gazdasági szolgáltatás Épitőipari célú gazdasági szolgáltatás Mezőgazdaság és erdő- Állattenyésztés, állategészségügy Mezőgazdasági termékek minősitése Növényvédelem Erdő- és vadgazdálkodás Mezőgazdasági egyéb feladatok Közlekedési célú gazdasági szolgáltatás Kereskedelmi célú gazdasági szolgáltatás Számitástechnikai és adatszolgáltatási feladatok Áruraktározás Gazdasági egyéb tevékenység Egyéb szolgáltatás Az ágazatokat tartalmazó táblázatokban különböző összevonások szerepelnek; a kötet legrészletezettebb táblázata /2.2.4/ sem tartalmazza a teljes szakágazati felsorolást. Az 1.2.8, az 1.2.20, valamint a 3.2.4-3.2.7 sz. táblázatok "Nem anyagi ágak együtt" rovatában a "Személyi és gazdasági szolgáltatás", az "Egészségügyi, szociális és kulturális szolgáltatás", valamint a "Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások" népgazdasági ágak összevontan szerepelnek . A mezőgazdasági termelés alágazat egyes táblázatokban állami mezőgazdaság, szövetkezeti mezőgazdaság, egyéb mezőgazdaság szerint részletezett. Az egyes népgazdasági ágakba, alágazatokba, szakágazatokba a besorolás a következők szerint történt: a/ Az aktiv keresők nagy többségét kitevő alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül abba az ágba, alágazatba, illetve szak ágazatba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet, intézmény stb. az Egysé ges Ágazati Osztályozási Rendszer szerint, főtevékenysége alapján tartozott. Néhány esetben, mint pl. az igazgatási, egészségügyi, oktatási stb. intézményekben fog lalkoztatottaknál nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ágazati besorolást. /Például, ha az orvosok munkáltatójaként tanács volt megjelölve, munkahelyként viszont kórház vagy rendelőintézet, ágazati besorolásuk az utóbbiak alapján történt./ b/ Az önállók besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg /pl. az önálló kőműves az épitőiparba, az önálló kereskedő a kereskedelembe, azon belül a megfelelő szakágazatba került/. c/ A segitő családtagok - a kisegitő gazdaságokban segitő családtagok kivételével - ugyan abba a szakágazatba kerültek, mint az a személy, akinek segitettek. A kisegitő gazdasá gokban segitő családtagok az "Általános mezőgazdasági termelés" szakágazatba tartoznak d/ Az Egységes Ágazati Osztályozási Rendszerben el nem helyezhető személyek ágazati besorolása a következő: - a mezőgazdasági napszámosok a "Mezőgazdasági szolgáltatás" alágazatba tartoznak, - a külföldi munkáltatók Magyarországon dolgozó alkalmazottai; a külföldön dolgozó magyarok; az alkalmi munkások, napszámosok /a mezőgazdasági napszámosok kivételével/; az egyéb inaktiv keresők, valamint a közületi eltartottak együttesen a "Közösségi, közigazgatási és egyéb szolgáltatások" népgazdasági ágban, illetve ágazati részletezés esetén, "Egyéb, az ágazatokba be nem sorolhatók" megnevezéssel szerepelnek, e/ A saját jogon nyugdíjas, járadékos személyek és a gyermekgondozási segélyen levők ágazati besorolása az utolsó munkáltatójuk alapján történt, az özvegyi jogon nyugdijasoké pedig annak a személynek az utolsó munkáltatója alapján, aki után az özvegyi nyugdijat kapják. 350