1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Ha a háztartás csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos, a háztartás egycsaládos; ha több család vezet közös háztartást, a háztartás többcsaládos. Az egycsaládos háztartás a családtól annyiban különbözhet, hogy a családdal együttélő rokon és nem rokon személyeket a családtagok száma nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont ezeket is magában foglalja. A családdal együttélő nem rokon személyek azok, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak /pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, családhoz kihelyezett állami gondozott, eltartási szerződéses stb./. Az egycsaládos és többcsaládos háztartások alkotják az úgynevezett család-háztartás

okat. A család-háztartások közé tartoznak azok is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több nem rokon személy, esetleg az adott családdal rokoni kapcsolatban nem levő személyekből álló részcsalád él együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család van. A nem család-háztartá

sok a következők: a/ Egyszemélyes háztartás, a teljesen külön élő egyedülállók háztartása. b/ Egyéb összetételű háztartások. Ide tartoznak a részcsalád/ok/ból, a részcsalád/ok/ból és nem rokon személy/ek/ből, a nem rokon egyedülállókból, valamint az egyedülálló/k/ból és részcsaládból álló háztartások. Részcsalád

ot alkotnak: - együttélő rokon személyek, akik között nincs házastársi /élettársi/ kapcsolat /pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós és meny stb./, - egy szülő házas, özvegy vagy elvált gyermekkel, - az egyik nagyszülő bármilyen családi állapotú, egyedülálló unokával /dédunokával/. A nem rokon egyedülállók közös háztartása az esetek jelentős részében csak látszólagos háztartás, mert a felvétel során a közös helyiségben együttlakó /rokonsági kapcsolatban nem álló/ albérlőket, ágybérlőket, szolgálati lakások használóit stb. gyakran közös háztartásban élőknek irták össze, bár háztartási kapcsolat ezek között a személyek között tulajdonképpen nem volt. /Pl. a vállalat által bérelt szolgálati lakásban vagy albérleti szobában együttlakó dolgozók között általában semmiféle háztartási kapcsolat nincs./ Ez a csoport tehát inkább az együttlakó közösségek számát mutatja, nem pedig a ténylegesen háztartási kapcsolatban együttélőkét. HÁZTARTÁSBAN /CSALÁDBAN/ ÉLŐK A háztartásban élők száma - a lakónépesség fogalmának megfelelően - két csoportból tevődik össze, mégpedig: az adott lakásban - állandó jelleggel bejelentkezett, de másutt ideiglenesen bejelentett lakással nem rendelkező, valamint - ideiglenesen bejelentkezett személyekből. Az ideiglenesen máshova bejelentkezett személyeket még akkor sem foglalja magában, ha az eszmei időpontban "otthon", azaz állandó lakóhelyükön tartózkodtak. Nem minősültek természetesen a háztartás tagjainak a vendégként ott tartózkodók sem. A fentiek értelemszerűen vonatkoznak a családban élőkre is. ISKOLAI VÉGZETTSÉG A népesség iskolázottságának megállapítása az iskolarendszerű oktatá

s keretében szerzett legmagasabb végzettség alapján történt. /A 2.1.10 sz. táblázaton, akik tanulmányaikat magasabb szinten folytatták, de azt nem fejezték be, az alacsonyabb - befejezett - iskolatípusnál szerepelnek./ Az iskolarendszerbe jelenleg a következő oktatási intézmények tartoznak: alsófok

u iskola - általános iskola, - gyógypedagógiai intézmény, 342