1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA

A termékenység korcsoportonként eltérően alakult: a 35 éven aluliak valamennyi korcsoportjában a 100 házas nőre jutó élveszületett gyermekek száma 1970-hez képest emelkedett

, mégpedig leginkább a 15-19 és a 20-24 éveseknél /20, illetve 19 %-kal/, mérsékeltebben a 25-29 évesek körében /II %-kal/. Az előbbi korcsoportokban a mutató értéke jóval meghaladja, az utóbbiban megközelíti az 1960. évit. A 30-34 évesek termékenységi mutatószáma jócskán alatta marad ugyan a husz évvel korábbinak, de az 1970. évihez viszonyítva némi emelkedést mutat. A többi, idősebb propagativ korúak /35-49 évesek/ között a 100 házas nőre jutó gyermekszám csökkenésének mértéke korcsoportról korcsoportra haladva erősebb. Mindezek eredőjeként a propagativ korú nők /15-49 évesek/ termékenysége mégis kedvezőbben alakult, mint a 15 éves és idősebb házas nőké együttesen: 1970-1980 között az előbbi korcsoportba tartozóknál csupán 5-tel /171-re/ csökkent a 100 házas nőre jutó átlagos gyermekszám, jóval kisebb mértékben, mint a 15 éves és idősebb nők összességénél. A 100 házas nőre jutó élveszületett gyermekek számának alakulása Növekedés, 111. csökkenés /-/ százalékban 1970-1979 Korcsoport /év/ 1960 1970 1980 Növekedés, 111. csökkenés /-/ százalékban 1970-1979 15-19 43 45 54 20,0 20-24 98 90 107 18,9 25-29 161 143 158 10,5 30-34 205 181 186 2,8 35-39 233 203 193 " 4,9 40-44 252 215 199 " 7,4 45-49 264 227 201 -11,5 Propagativ korú együtt 198 176 171 - 2,8 50-59 289 242 211 -12,8 60-69 328 265 230 -13,2 70-X 398 294 249 -15,3 összesen 232 201 188 - 6,5 A 100 házas nőre jutó élveszületett gyermekek száma 1970-19 80 között a vidéki városokban kevésbé, a községekben erősebben csökkent, a fővárosban pedig kismértékben emelkedett. 27