1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS Részletes adatok a 2%-os képviseleti minta alapján (1990)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI SZERKEZETÉNEK, FOGLALKOZTATOTTSÁGÁNAK, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS LAKÁSVISZONYAINAK ALAKULÁSA

oszlott meg a két nem között, ellentétben a megelőző évtizeddel, amelyben a férfiak számának gyarapodása egynegyedével multa felül a nőkét. A II. világháború után tapasztalt magas nőtöbblet rohamos csökkenése igy - elsősorban a férfiak halandóságának növekedése következtében - 1970 után megállt. A nőtöbblet csökkenése a három településtípus közül csak a községekre volt jellemző, ahol az ÍOOO férfira jutó nők száma ugyanolyan mértékben esett, mint amennyivel a fővárosban és a vidéki városokban növekedett. A jelenség oka az, hogy az 1970-1980 közötti időszakban a nők fokozott mértékben vettek részt a községekből a városokba irányuló vándormozgalomban, követték a már korábban odaköltözött férfiakati A nemek arányának alakulása • 1 OOO férfira jutó nő Férfi Nő Év 1 OOO férfira jutó nő növekedés, ill. csökkenés /-/ az előző népszámlálás százalékában 1949 1 081 1960 1 073 8,6 7,9 1970 1 063 4,2 3,1 1980 1 061 3,8 3,7 Budapest 1960 1 162 1970 1 113 13,5 8,7 1980 1 126 2,3 3,5 Városok 1960 1 051 1970 1 047 18,0 17,5 1980 1 059 16,5 17,8 Községek 1960 1 056 1970 1 053 - 5,4 - 5,6 1980 1 038 - 3,2 - 4,6 A megyék többségét a nőtöbblet csökkenése jellemzi. Ezzel ellentétes irányú a fejlődés elsősorban az ipari jellegű Komárom, Veszprém, Borsod-Abauj-Zemplén, Heves és Fejér, valamint Bács-Kiskun és Somogy megyében. Ennek ellenére a nemek aránya továbbra is Fejér és Veszprém megyében a legkiegyenlítettebb, a nőtöbblet Somogy, Heves és Bács-Kiskun megyében éri el a legmagasabb értéket. KORMEGOSZLÁS A népesség kormegoszlásában csak kisebb eltolódás következett be

; a gyermekkoruak /0-14 évesek/ aránya egy árnyalattal nőtt, a fiatal munkaképes koruaké /15-39 évesek/ kissé csökkent, a 40-59 éveseké és az öregkoruaké /60 évesek és idősebbek/ változatlan maradt. 22