1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)

I. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, FOGLALKOZTATOTTSÁGA, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELE ÉS LAKÁSVISZONYAI - A népesség száma, összetétele és demográfiai jellemzői

A NÉPESSÉG SZÁMA ÉS TERÜLETI ELHELYEZKEDÉSE Az ország községeinek népességszáma 1960 óta csökken. A községek népességének fogyása 1960 és 1970 között jelentősebb volt /333 ezer fő: 6 %/, mint az utóbbi évti­zedben, de a csökkenés mértéke még ekkor is számottevő /204 ezer fő: 4 %/. A kiemelt nemzetiségi községek népességszáma is csökkenő irányzatú, de a fogyás mértéke az országos arányoknál jóval alacsonyabb /1,5 %, ill. 1,1 %/. A kiemelt községeknél a népességszámban bekövetkezett fogyás /1960 óta 23 ezer fő/ tehát távolról sem indokolja a népszámlálás anyanyelvi kérdésére - nemzetiségi nyel­vek esetében - adott válaszok nagymértékű csökkenését, mely husz év alatt a szlovák anyanyelvüeknél 4 8 %-os, a románoknál 32 %-os, a délszlávoknál 30 %-os és a német anya­nyelvűek körében 4 3 %-os csökkenést jelentett /a számszerű csökkenés a nemzetiségi nyel­vüeknél: 37 ezer fő/. A két évtized alatt bekövetkezett nagymértékű csökkenés az egyes nemzetiségek esetében eltérő módon jelentkezett. Mig a románok és a délszlávok esetében egyaránt tartós csökkenést mutatnak az adatok /15-18 %/, a szlovák és a német anyanyelvűek csök­kenésének nagy része a 60-as években következett be. A csökkenés aránya a szlovákok, de különösen a németek esetében 1970 és 1980 között jelentősen mérséklődött. Ennek követ­keztében 19 70 és 1980 között a német anyanyelvűek arányának csökkenése a legkisebb mér­tékű, ami azonban még mindig lényegesen meghaladja mind az összes község, mind a kiemelt községek népességcsökkenésének arányát. A népesség megoszlása anyanyelvenként Népesség­szám Népességszám az előző népszámlálás Szlovák Román Délszláv Német ÉV összes ki­emelt százalékában anyanyelvű a kiemelt községekben ÉV községek összes ki­emelt 1000 1960 1000 1960 1000' 1960 1000 1960 ÍOOO fő községek fő =100 fő =100 fő =100 fő =100 1960 5545 907 ­­18 100,0 11 100,0 31 100,0 35 lOO,o 1970 5212 894 94,0 98,5 12 65,1 9 83,0 26 84,7 23 66,7 1980 5 008­884 96,1 98,9 10 52,4 7 67,7 22 69,8 20 56,8 A magyarországi nemzetiségek viszonylag nagy területen helyezkednek el. Vala­mennyi nemzetiség /ha csak jelentéktelen számban is/ majdnem minden megyében él, kivéve Szolnok megyét, mely tiszta magyar lakosságúnak tekinthető. Nemzetiségeink keverten él­nek más nemzetiségekkel és a magyarokkal, elhelyezkedésük nem tömbszerü. Ez a helyzet nemcsak az ősi letelepedési viszonyokra mutat, hanem az I. és a II. világháborút követő területrendezések, valamint a család át- és kitelepítések is befolyásolták. Ennek meg­felelően a nemzetiségi lakosság zöme egynéhány megye területén él, és csak a kisebb ré­sze szóródik a további megyékben. így a szlovák nemzetiségi népesség 81 %-a négy megye területén /Pest 35 %, Bé­kés 19 %, Nógrád 14 % és Komárom 13 %/, a románok 94 %-a két megye /Békés 68 % és Hajdú­7

Next

/
Thumbnails
Contents