1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÓDÁS A Központi Statisztikai Hivatal elnökének 2/1975. /V.3./KSH számú rendelkezése a társadalmi osztál

yokkal, a társadalmi réte

gződéssel kapcsolatos statisztikai rendszer egységesítése céljából meghatározta az osztály-, illetve rétegfőcsoportokat és csoportokat a tulajdonformák /szektorok/ és szervezeti formák rendszere, az Egységes Ágazati Osztályozási Rendszer, illetve a Foglalkozások Egységes Osztályozási Rendszere alapján. Ennek értelmében a munkásosztályhoz tartoznak: a/ az állami iparban, építőiparban, mezőgazdaság és erdőgazdálkodásban, szállítás és hírközlésben, kereskedelemben, vízgazdálkodásban és szolgáltatásban, valamint az egészségügyi, kulturális ellátásban és más nem termelő területeken foglalkoztatott fizikai dolgozók; b/ a nem mezőgazdasági szövetkezetek fizikai dolgozói; c/ az a/ és b/ pontoban felsorolt állami vállalatoknál és szövetkezeteknél dolgozó művezetők és technikusok, illetve az ennek megfelelő szintű és tevékenységű közvetlen termelésirányítók, szövetkezeti parasztsághoz tartoznak

: a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben, termelőszövetkezetek mező- és erdőgazdálkodásba sorolt önálló közös vállalkozásaiban és vállalatainál, a halászati termelőszövetkezetekben foglalkoztatott fizikai foglalkozású tagok /segitő családtagok/ és alkalmazásban állók /ide értve mind a mezőgazdasági, mind a nem mezőgazdasági fizikai foglalkozásúakat/, valamint a közvetlen termelésirányitó tagok és alkalmazásban állók, nem fizikai /szellemi/ foglalkozásuakhoz tartoznak

: mindazok a szellemi munkakört betöltők, akik nem minősülnek közvetlen termelésirányitónak, kisárutermelőkhöz, kiskereskedőkhöz tartoznak

: a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági önállók és segitő családtagjaik, valamint a kisegitő gazdaságokban segitő családtagok. HÁZTARTÁS A háztartás általában azoknak az együttlakó személyeknek a köre, akik közös lakásban vagy annak egy részében laknak, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselik és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkeznek. Az emiitettek teljesülése esetén sem minősülnek egy háztartásban élőknek az ugyanabban a lakásban lakó személyek, illetve családtagok, ha önálló lakáshasználati jogcimük van. Társbérlők, tulajdonos, illetve főbérlő albérlője vagy ágybérlője tehát - a felvételi elvek szerint - semmiképpen sem alkothatnak közös háztartást. Ha a háztartás csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos, a háztartás egycsaládos; ha több család vezet közös háztartást, a háztartás több családos. Az egycsaládos háztartás a családtól annyiban különbözhet, hogy a családdal együttélő rokon és nem rokon személyeket a családtagok száma nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont ezeket is magában foglalja. A családdal együttélő nem rokon személyek azok, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak /pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, családhoz kihelyzett állami gondozott, eltartási szerődéses/. 392