1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)

I. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, FOGLALKOZTATOTTSÁGA, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELE ÉS LAKÁSVISZONYAI - A háztartások összetétele

A 100 háztartásra jutó aktiv keresők száma az országos községi átlagtól lényeges eltérést mutat. A kiemelt községekben lOO háztartásra 6-tal több, 143 aktiv kereső jut. Még ennél is kedvezőbb az arány a magyarnak minősitett háztartások esetében, mert ott 145 az aktiv keresők mutatószáma. A nemzetiségek közül a délszlávok és a németek mutatószáma meghaladja az országos községi átlagot, a szlovákok átlaga némileg, a románoké pedig lényegesen alacsonyabb az országos átlagnál. A nemzetiségi településeken tapasztalt kiugróan magas, átlag fölötti számú aktiv keresővel rendelkező magyar háztartások mutatójából ismét a nemzetiségi lakosság hátrányos kormegoszlására lehet következtetni. Erre utal az is, hogy a magyar háztartásokban élő aktiv keresőkre jut a legkevesebb inaktiv kereső és eltartott, bár ez az arány a nemzetiségek esetében is - a románok kivételével - alatta marad az ország községi átlagának. A háztartások a háztartástagok száma és az aktiv keresők szerint /Százalék/ Megnevezés Háztartás 1 2 3 4 5-X lOO háztartásra jutó lOO háztartásban élő aktiv keresőre jutó inaktiv kereső és eltartott Megnevezés Háztartás személyből álló háztartás személy aktiv kereső lOO háztartásban élő aktiv keresőre jutó inaktiv kereső és eltartott összes község 100,0 16,7 27,6 21,620,0 14,1 296 137 117 Kiemelt község 100,0 16,3 26,9 21,9 21,1 13,8 297 143 109 ebből: magyar 100,0 15,9 26,2 22, 7 22, 3 12,9 297 145 105 szlovák 100,0 17,9 30,3 20,1 18,5 13,2 286 135 113 román 100,0 18,3 33,2 21, 3 16,6 10,6 273 122 124 délszláv 100,0 18,3 26,8 20, 3 18,2 16,4 296 142 109 német 100,0 17,0 28,9 20,5 18,7 14,9 294 138 113 Az ország községeiben a családok zömét házaspárok alkotják, azaz a családok mintegy 90 %-a hagyományos, házaspár gyermekkel vagy gyermek nélkül, és kevéssel több mint egytized az egy szülő - gyermek tipusu család. A demográfiai adatokból már megállapítható volt, hogy a kiemelt községekben élő nemzetiségek közül a németek körében a legmagasabb a házasodási arány, ez természetesen hatással van a családok összetételének alakulására is. A gyermekét egyedül nevelő szülő aránya a németek körében a legalacsonyabb. Viszonylag gyakori, az országos átlagot meghaladó az egyszülő-gyermek tipusu családok előfordulása a délszlávok és a magyarság körében, a családok közel kétharmadában egy vagy több gyermek él. A gyermekes családok 31 %-ában a gyermek 15 éves és idősebb, azaz várhatóan rövidesen kiválik a családi kötelékből - házasságkötés révén uj családot alapit - vagy .a szülők elhalása után egyedülállóként vagy egy másik családhoz egyéb rokonként kapcsolódva él tovább. A kiemelt községekben élő családokban az országos községi átlaghoz viszonyítva némileg magasabb a gyermekes házaspárok, és alacsonyabb a gyermek nélkül élő családok aránya. Ez a tulajdonképpen pozitiv jelenség azonban elsősorban a magyar családokra jel18