1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS A nemzetiségi települések adatai (1990)

I. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI JELLEMZŐI, FOGLALKOZTATOTTSÁGA, HÁZTARTÁS-ÖSSZETÉTELE ÉS LAKÁSVISZONYAI - A gazdasági aktivitásás a foglalkoztatottság

NÉPGAZDASÁGI ÁG Az aktiv keresők népgazdasági ágak szerinti megoszlásában az ország összes községe és a kiemelt községek között jelentősebb eltérés csak az iparban és a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban dolgozók arányában jelentkezik. A magyarnak minősitett népesség a kiemelt községekben még nagyobb arányban tér el az emiitett népgazdasági ágak esetében és viszonylag jelentős még a többlet a nem anyagi ágakban foglalkoztatottak körében. A nemzetiségi népesség megoszlásában az egyes népgazdasági ágak között azonban lényeges különbségek jelentkeznek. A szlovák és német lakosság aktíiv keresőinek zöme - közel azonos arányban - a mezőgazdaságban, valamint az iparban dolgozik. A románok döntő többsége a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban van foglalkoztatva. A délszlávok nagyobb része is a mezőgazdaságban, és erdőgazdálkodásban, de jelentős az iparban dolgozók részaránya is. A többi népgazdasági ágban foglalkoztatottak részaránya jelentős különbséget nem mutat a nemzetiségek között. Az aktiv keresők népgazdasági ág szerint /Százalék/ Megnevezés Aktiv kereső Ipar Építőipar Mezőgazdaság és erdőgazdálkodás Szállitás és hirközlés Kereskedelem Vízgazdálkodás Nem anyagi ágak együtt Összes község 100,0 29, 3 7,2 32,9 7,6 7,8 1,6 13,6 Kiemelt község 100,0 31,9 7,4 29,3 7,1 8,0 1,4 14,9 ebből: magyar 100,0 32,4 7,1 27,4 7,5 8,2 1,4 16,0 szlovák 100,0 30,6 7,6 35,4 6,6 7,0 1,1 11,7 román 100,0 20,0 4,0 46,3 6,9 7,7 1,0 14,1 délszláv 100,0 26,9 7,9 37,5 6,9 6,8 2,4 11,6 német 100,0 32,9 8,1 30,5 6,3 7,9 1,3 13,0 OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÖDÁS Az aktiv keresők osztály- és rétegtagozódása az ország községeiben és a kiemelt községekben lényegében azonos, de az arányok kismértékben eltolódnak. A munkásosztályhoz tartozók aránya magasabb, a szövetkezeti parasztsághoz tartozóké alacsonyabb és ugyanakkor a nem fizikai /szellemi/ foglalkozásúak részaránya magasabb, a kisárutermelő, kiskereskedő réteg viszont kisebb arányban jelentkezik. Ugyanez a tendencia mutatkozik a magyarnak minősítettek körében, mig nemzetiségenként az egyes rétegek aránya jelentős eltéréseket mutat. A szlovák nemzetiségűek körében a munkásosztályhoz tartozók aránya csak kismértékben tér el a magyarokétól, viszont a szövetkezeti parasztsághoz tartozik az aktiv keresők több mint egynegyede /szemben a magyarok egyhatodával/, a nem fizikai /szellemi/ foglalkozásúak részaránya pedig jelentős mértékben alatta marad a magyarokénak. 15