JELENTÉS az 1980. évi népszámlálás üdülőösszeírásának előzetes eredményeiről (1980)

AZ ÜDÜLŐK TÁJEGYSÉGEK ÉS A TULAJDONOSOK LAKÓHELYE SZERINT - AZ ÜDÜLŐTULAJDONOSOK OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÓDÁSA

AZ ÜDÜLŐK TÁJEGYSÉGEK ÉS A TULAJDONOSOK LAKÓHELYE SZERINT Az ország üdülőállományának 68 %-a két nagy tájegységre koncentrálódik: 32 %-a a Balaton partján, 36 %-a pedig a Duna-kanyarban, Pestkörnyéken és Budapesten fekszik. Tájegységek szerint jobban részletezve: a Balaton déli partján és Pestkörnyéken az üdülőknek egyaránt 17-17 %-a helyezkedik el, a Balaton északi partján 15 %-a, a Duna-kanyarban mintegy 13 %-a, Budapesten 6 %-a fekszik, további 5 %-a pedig a Velencei-tó mellett van. Jelentős számú üdülő van az úgynevezett nem üdülőkörzetekben. Ezek egy része a városok zöldövezeteiben, mezőgazdaságilag hasznositott területein helyezkedik el. Másik része főleg olyan településeken fekszik, amelyek a megyeszékhelyekhez, nagyvárosokhoz közel vannak, és tájjelleg szerint alkalmasak üdülőtelepek kialakitására. Az üdülők túlnyomó többsége városi lakosok tulajdonában van. A tulajdonos lakóhelyére és az üdülő fekvésére vonatkozó adatok együttes vizsgálata arra utal, hogy részben a távolságtól, részben pedig a jó közúti megközelitéstől függ az üdülőépület fekvése. Ez abból is látható, hogy 65,2 ezer üdülő (az összes üdülők 56 %-a) budapesti lakosok tulajdonában van. Tájegységek szerint a Balaton-parti üdülők 45 %-a, a Velencei-tó mentiek 82 %-a, a Duna-kanyarban és Pest környékén fekvők 92 %-a budapestieké. A Balaton déli partján lévő üdülők 18 %-a Somogy megyében lakóké. A Veszprém megyében lakó tulajdonosok 12 %-kal, a Fejér és Győr megyeiek 7, illetve 8 %-kal, a Zala megyében lakók 5 %-kal részesednek az északi parton. A borsodi és baranyai üdülőkörzetekben a tulajdonosok túlnyomó többsége ugyanabban a megyében lakik. Hasonló a helyzet a kiemelt üdülőtelepülések esetében is. AZ ÜDÜLŐTULAJDONOSOK OSZTÁLY- ÉS RÉTEGTAGOZÓDÁSA Az üdülők 70 %-a gazdaságilag aktiv személyeké, 26 %-a nyugdijasoké és csak 4 %-uk az eltartottaké. Az üdülőtulajdonosok között nagy arányban (62 %-ban) vannak képviselve a szellemi foglalkozásúak és ezen belül is magas a vezetők-irányitók és a szakalkalmazottak aránya. A munkásosztályhoz tartozó üdülőtulajdonosok aránya 32 %, a szövetkezeti parasztság részesedése az üdülők tulajdonosai között pedig alig több mint 2 %. A kisiparosok és kiskereskedők tulajdonában van az üdülők 4 %-a. A tulajdonosok osztályhelyzet szerinti megoszlása jobban hasonlít a városi népesség osztály tagozódásához, mint az országos adatokhoz, a szellemi foglalkozásúak részesedése azonban még ezt figyelembe véve is magas. Az inaktiv keresők (nyugdijasok) között a munkásosztályhoz tartozó üdülőtulajdonosok aránya az átlagosnál magasabb (39 %). 5