JELENTÉS az 1980. évi népszámlálás előzetes eredményeiről és a főbb népesedési folyamatokról (1980)

A népesség területi megoszlása

A népesség számának változása 1970-1979 között terület szerint Terület Növekedés, ill. csökkenés (-) Természetes szaporodás Vándorlási különbözet 1 000 fő Budapest 59 0 59 Egyéb városok 520 216 304 Községek - 191 172 - 363 Magyarország összesen 388 388 A népesség százalékában Budapest 2,9 0,0 2,9 Egyéb városok 16, 7 6,9 9,8 Községek - 3,7 3,3 - 7,0 Magyarország összesen 3, 8 3,8 Budapest népességnövekedése az utóbbi tiz évben is csak a vándorlási többletre vezethető vissza. A vidéki városok népességnövekedéséhez a belföldi vándorlás 10 %-kal, a természetes szaporodás 7 %-kal járult hozzá. A községek 7 %-os vándorlási veszteségét csak részben ellensúlyozta a 3 %-os természetes szaporodás. A népesség száma különbözőképpen alakult az egyes megyékben. A 19 megye közül csupán Békésben fogyott a népesség, Bács-Kiskun és Somogy megyében lényegében változatlan maradt, 16 megyében pedig kisebb-nagyobb népességnövekedés következett be. Három megyében a növekedés számottevő: Pest 9, 7 %, Fejér és Győr-Sopron egyaránt 7,4 %. (A részletes adatokat a mellékelt 2. és 3. sz. táblázatok tartalmazzák.) Az 1970. évi népszámlálás időpontjában a fővároson kivül hetvenöt város volt.. A közigazgatási változások (várossá nyilvánitások) miatt ez a szám 1980. január l-re kilencvenötre emelkedett. 1980-ban - a fővároson kivül - a 40 ezer lakosú, vagy ennél népesebb városok száma huszonnégy. Az elmúlt tiz évben Miskolc népességszáma túllépte a 200 ezer főt, Nyiregyháza és Székesfehérvár népessége meghaladta a 100 ezret. 1970 óta legnagyobb mértékben Veszprém lakosságának száma nőtt (45 %-kal), de igen jelentős volt Zalaegerszeg (38 %) és Dunaujváros (33 %) népességnövekedése is. (A részletes adatokat a mellékelt 4. sz. táblázat tartalmazza.) 12