1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 6. Az adatfeldolgozás szervezete, előkészítése, programja

hatáskörükben - a kialakult helyi gyakorlatnak megfelelően - szervezték meg. A raktározás és anyagkezelés megkönnyítése érdekében valamennyi számlálókörzeti dosszié gerincére felvezették a hét jegyű területi, illetve számlálókörzeti jelzőszámot. Ezzel egyidőben a nyilvántartási kartonrendszert is kitöltötték, aminek funkciója nemcsak a raktározási nyilvántartás, hanem a különböző munkafázisok dossziénként! jelölése is volt. Valamennyi anyag beérkezése után a tanácsok által településenként kitöltött "Jelentés a népszámlálás befejezéséről" adatai alapján összeállították az "Előzetes jelentés "-t, mely az összeirt népesség népességkategóriánkénti, nemenkénti adatait tartalmazta közigazgatási rendben, településenként. Az összesitett megyei adatokat 1980. I. 24-én telefonon jelentették a Népszámlálásnak és ezt követően postázták további központi feldolgozásra. A megyékből érkezett előzetes jelentések adatainak egyeztetése és összesítése után 1980. február 6-án jelent meg a "Jelentés az 1980. évi népszámlálás eredményeiről és főbb népesedési folyamatokról". Ez egyszersmind az összeirás sikeres befejezését is jelentette. A közzétett előzetes eredmények a későbbiekben módosulhattak a kettős lakóhellyel rendelkező személyek adategyeztetése során előforduló változásokkal. Az összeírásból kimaradt személyek, illetve lakások pótlólag összeirt anyagát január 31-ig a tanácsi népszámlálási felelősök eljuttatták a megyei irodákra. A pótlólag kitöltött Személyi kérdőiveket a számlálóbiztosi utasitás szabályai szerint a megfelelő Lakásösszeiróivbe, a család összetételének megfelelő helyre besorolták. A Személyi kérdőivre egyúttal fölvezették a Lakásösszeiróiv és a személy lakáson belüli sorszámát. A Lakásösszeiróiv külső oldalára utolsóként felvezetésre került a pót lólag összeiri. személy, de az előnyomtatott kétjegyű sorszámozást értelemszerűen minden érintett személynél, a családi állás sorrendjében át kellett javitani. A sorszámváltozást az érintett személyek Személyi kérdőivén is át kellett vezetni, ügyelve az eltartott - eltartó sorszám hivatkozásokra is. Ha a pótösszeirás során kitöltöttek Lakásösszeiróivet, adatait a Számlálókörzeti gyüjtőivre az utolsó magánlakás után vezették fel és sorszámozták be. Ha a lakás többla kásos épületben volt, a megfelelő épület sorszámát és jellegét jelző számát kellett a Lakásösszeiróivre és a Számlálókörzeti gyüjtőivre beirni. A pótlólag összeirt intézeti háztartás anyagát utolsóként kellett a számlálókörzetbe behelyezni és felvezetni, illetve a már rendezett anyaghoz sorolni. A népszámlálás anyagának részletes feldolgozását megelőzve az előzetes eredményeken kivül képviseleti minta biztositott alapanyagot a számitott reprezentatív demográfiai, foglalkozási, háztartás-család és lakásadatok közzétételéhez. Az 1970. évi népszámlálás az ország lakásainak és népességének 1 %-át választotta ki véletlen, mechanikus eljárással erre a célra. A minta nagyságát - a pontosság, reprezentativitás növelése érdekében - az 1980. évi népszámlálás programja 2 %-ban határoz ta meg. A kiválasztás és másolás munkáját a megye magán-, illetve intézeti háztartásaiból az irodák végezték. A munka megkönnyítésére gépi program is készült, aminek felhasználása ugyan kísérleti jellegű volt, de miután alkalmazása gyors és biztos eredményekhez vezetett, a későbbiekben felhasználása mindenképpen célszerű. A kiválasztás befejezése után került sor a mintába került lakás és személyi kérdőivek másolására és felküldésére a Népszámlálásra, a kiválasztási jegyzékekkel együtt. 79