1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 1. Előkészítés

A KSH igazgatóságai 1978 nyarán teljeskörü felmérést végeztek a települések térképellátottságáról, s megállapították, hogy 1970 óta a helyzet kedvezően változott, igy központi intézkedésre és beszerzésre nincs szükség. A népszámlálási térképigényekről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium körlevélben utasította területi szerveit /a Megyei Földhivatalokat és a Földmérési Intézetet/, igy azok felkészülten várták a tanácsok megrendeléseit. A fentiek alapján a megfelelő térképek beszerzése általában nem okozott gondot, a tanácsokra lényegében csak a térképek javitása, kiegészítése, naprakész állapotba hozása hárult. Szükség esetén a népszámlálási részleg 1970. évi térképei is rendelkezésre álltak. A térképeket 1979. I. 2. és III. 1. között kellett beszerezni, kiegészítésüket és javításukat /naprakész állapot/ 1979. VI. l-ig kellett végrehajtani. Utca- és házszám-, illetve lakásjegyzékek Utca- és házszámjegyzékek az 1960. évi népszámlálás óta készülnek. Céljuk a kimaradások, a kettős összeírások kiküszöbölése, valamint a számlálókörzetek kialakításához szükséges előzetes lakás- és népességadatok biztositása. A jegyzékek elkészítését megelőzően a népszámlálási felelősök feladata volt a Minisztertanács Tanácsi Hivatala elnökének 1/1976. számú utasitása alapján az utcanevek és a házszámozás rendezése, ellenőrzése, a hiányzó táblák pótlása stb. A jegyzékek az 1970. évi népszámláláshoz hasonlóan kétféleképpen készültek: a városokban és az ÉVM által kijelölt városiasodó községekben lakásonként, a többi községben pedig lakóházanként. A jegyzékek községekben utcánként növekvő számsorrendben tartalmazták a lakóházakat, a lakóházban levő lakások és a bennük lakó személyek számát, városokban a lakóházakban levő lakások emelet, ajtó szerinti felsorolását és a lakásokban lakó jelenlevő népesség számát. Az utca- és házszámjegyzékek készitése 1979. IV. 2. és VIII. 31. között történt. Számlálókörzetek kialakítása Az elkészült utca- és házszámjegyzékek segítségével kellett kialakítani a számlálókörzeteket és a felülvizsgálói köröket. A városokban és a kijelölt községekben ezt megelőzően az ÉVM utasitása szerint a helyi tanács, a település rendezési tervét készítő tervező vállalat megbízottja és a KSH képviselője közösen alakították ki a városrendezési körzeteket. /Általában az 1970. évi körzetbeosztást vették át, csak városfejlesztés esetén módosították./ Az alkerületek kialakítását nem tettük kötelezővé, a tanácsok fakultatívan döntöttek ez ügyben. A városrendezési körzeteket és az alkerületeket a népszámláláshoz beszerzett térképeken rögzítették. A városrendezési körzeteken belül alakították ki a számlálókörzeteket. A számlálókörzetek nagyságát az szabta meg, hogy a megadott idő alatt egy-egy számlálóbiztos az összeirást zökkenőmentesen végre tudja hajtani. Ennek megfelelően a sürün lakott belterületi részeken kb. 300 fő, a szétszórt, nehezebben bejárható külterületi településeken 100-150 fő jutott egy-egy összeirási körzetbe. /A külterületi összeirás! körzetekben valamennyi külterületi lakotthely külön azonositó számlálókörzeti számot kapott, azaz a külterületen esetenként több számlálókörzet alkotott egy összeirási körzetet./ Az összeírandó terület utcáit, lakóházait /illetve lakásait/ és a várhatóan összeírásra kerülő 7