1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 2 . Program

A szennyvízelvezetés módját a hazai lakásösszeirási gyakorlat először 1970-ben tudakolta teljeskörüen, s ez a környezetvédelmi, településhigiéniai szempontból fontos kérdés változatlanul szerepelt a legutóbbi lakásösszeírás kérdései között is. A közcsatorna kérdezése mellett a házi csatornával való ellátottságra vonatkozó információ azért is fontos, mivel a közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat fejlődése nagymértékű ugyan, de az azzal még ellátatlan területeken is jelentős minőségi változást jelent, hogy az újonnan épült lakások már döntően házi csatornával rendelkeznek. Környezetvédelmi, település egészségügyi feladataink felmérése tette indokolttá, hogy az 1980. évi lakásösszeírás programjában szerepeljen a szervezett szemételszállitásra vonatkozó kérdés is. Az 1980. évi lakásprogramban - részben a már emiitett gazdasági, költségvetési korlátok miatt - nem szerepeltek az ENSZ kiegészitő javaslatai közül az alábbiak: - a nem lakott lakások részletesebb bontása a nem lakottság okainak bemutatására, - a konyhák főzési berendezései, - a melegvízellátás módja, - a tartós fogyasztási cikkekkel való ellátottság, - a telefonnal való felszereltség. Ezeket a témákat reprezentatív felvétel keretében célszerű megkérdezni. ÉPÜLET /származékos téma/ A hazai épület- és lakásösszeírás gyakorlatában 1970-ig elsősorban az épületre vonatkozó kérdések voltak részletesebbek. Ezt indokolta az a körülmény is, hogy nálunk az épületek döntő hányada egy lakásból állt, igy az épületekre vonatkozó legfőbb ismérvek a lakásokra is jellemzőek voltak. A felgyorsuló urbanizációs folyamat következtében, a nagyarányú városi lakásépítéseknél a fejlettebb épitési technológia Irévén a több emeletes, sok lakást magába foglaló épitési forma vált jellemzővé. Részben emiatt, részben pedig azért, mivel a családok, háztartások lakáskörülményeinek vizsgálata továbbra is fő feladat, elsődleges megfigyelési egységnek 1980-ban a lakásokat tekintettük. A lakóházak, továbbá az egyéb lakott épületek, létesítmények adataira a várostervezéshez, karbantartási, felújítási igények felméréséhez, a közműhálózat fejlesztéséhez stb. továbbra is igény van, s azok a lakásszámlálási müvelet részeként, vagy annak adataiból gazdaságosan és kellő pontossággal biztosithatók. Az 1980. évi lakásösszeírás - az 1970-ben hazánkban első izben szerzett kedvező tapasztalatok alapján - külön épület kérdőiv nélkül, az épületre vonatkozó néhány kiegészitő ismérvnek a Lakásösszeiróivre történt felvételével biztositja az épületek jellemzőire vonatkozó legfontosabb információit, nagyrészt a lakásismérvek közvetett módon történő feldolgozásával. Az összeirás a lakóépületekre, továbbá az olyan egyéb lakott épületekre terjedt ki, amelyek nem lakás céljára készültek, de bennük legalább egy lakás vagy egy lakott egyéb lakásegység, illetve intézeti háztartás volt. Az épület jellegére vonatkozó kérdés volt - az épületek sorszámán kivül - az egyetlen közvetlen ismérv, amely a Lakásösszeiróiven szerepelt. Az egy épülethez tartozó lakásegységek azonos épület sorszámot és jelleg jelzőszámot kaptak a közvetett ismérvek meghatározásához. A többi épületismérv a lakások adataiból közvetve származik. 39