1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 2 . Program

ládstatisztikai felvételnél kialakított és 1960-ban is használt család fogalom a szük család tagjai mellett, az ahhoz tartozó, de külön családot nem alkotó rokonok körét tekintette családnak. A jelenleg is használt háztartás meghatározás az 1960. évi népszámlálás óta gyakorlat. Eszerint a háztartás azoknak az együttlakó személyeknek a csoportja, akik közös lakásban, vagy annak egy részében laknak, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselik és a hét egy vagy több napján közösen étkeznek. Az emiitettek teljesülése esetén sem számitanak egy háztartásban élőknek az ugyanabban a lakásban lakó személyek, illetve családok, ha önálló lakáshasználati jogcimük van. /Társbérlők, tulajdonos, illetve főbérlő és albérlője vagy ágybérlője tehát - a felvételi elveknek megfelelően - nem alkothatnak közös háztartást./ A háztartások összetételüket tekintve családi háztartásokra és nem családból álló háztartásokra oszlanak. Ha a háztartás csak egy családból áll, á család és a háztartás lényegében azonos, vagyis a háztartás egycsaládos, ha több család vezet közös háztartást, a háztartás többcsaládos. Az egycsaládos háztartás a családtól annyiban különbözhet, hogy az a szük család tagjain tul a családdal együttélő rokon és nem rokon személyeket is tartalmazza. /A családdal együttélő nem rokon személyek azok, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban állnak./ A nem családból álló háztartások a teljesen egyedülálló háztartásai /egyszemélyes háztartások/, valamint a két vagy többszemélyes - családot nem képező rokon vagy nem rokon személyekből álló - egyéb összetételű háztartások. Az 1980. évi népszámlálás felvétele során az egy háztartáson belül élő személyek közül - eltérően az 1970. évitől - háztartásfő nem került kijelölésre. A személyeket a háztartáson belül családonként csoportosította a számlálóbiztos és családi állásukat aláhúzással jelölte a személyi kérdőiven. A személyek családi állását házaspár esetén a férjhez, egy szülőből és gyermekből álló családnál az apához vagy anyához viszonyítva kellett megállapítani. Amennyiben családot nem képező rokon személyek éltek együtt, minden személy "egyéb rokon" családi állású volt. A teljesen egyedülálló személyt "egyedülálló" válaszaláhuzással kellett jelölni. Ugyancsak igy kerültek számbavételre a közös háztartásban élő egyedülállók is /pl. két barát/. Annak megállapításához, hogy a lakásban /egyéb lakott lakásegységben/ élők közül kik alkotnak közös háztartást, a lakásösszeiróivnek "A lakásban összeirt személyek adatai" c. része nyújtott segitséget. Ide ugyanis háztartásonként, azon belül családonként, mégpedig a családi állás sorrendjében kellett a számlálóbiztosnak felvezetnie a lakásban élő személyeket. Ennek értelmében, ha a lakásban több háztartás élt együtt, először az első, majd folyamatosan a további háztartások tagjait kellett felsorolni családonként, mégpedig tulajdonos vagy főbérlő esetében először a tulajdonos vagy főbérlő, utána az albérlő, illetve ágybérlő háztartásához tartozókat. Társbérlők háztartásai vagy az egyéb összetételű háztartások esetében a felsorolást a régebben ott lakó háztartáshoz tartozó személyekkel kellett kezdeni. Az, hogy a korábbi gyakorlattól eltérően a háztartásban élők közül a felvétel során nem került kijelölésre a háztartásfő, abból adódott, hogy a népszámlálás előkészítése idején elhangzottak olyan vélemények, hogy a háztartásfő személyének meghatározása sérti a női egyenjogúság elvét. A háztartásstatisztikai feldolgozásokhoz azonban szükség van a háztartásfő megjelölésére, mint viszonyítási alapra, ezért a személyi kérdőiv átszerkesztésével, a tervezetthez képest kibővitett családi állást kérdeztünk. Ez lehetővé tette, hogy számitógépes uton állapítsuk meg a háztartásfő személyét a következő szempontok szerint: a háztartás feje egycsaládos háztartásban azonos a családfővel, többcsa34