1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

összetételére és a családnál tartózkodó idegenekre /albérlők, ágyrajárók stb./ vonatkozó adatok is kiderülhettek. Budapesten a népességi adatokat azonos számlálólapon kellett begyűjteni, mint általában országszerte. A házi gyüjtőiv is csaknem változatlanul került Budapesten alkalmazásra; a lakásokra vonatkozó adatok beszerzése azonban a székesfővárosban ezúttal is külön - részletes - lakásiven történt meg. A népszámlálás a gondos előkészítés eredményeképpen annak ellenére, hogy terjedelme a múlthoz képest jelentősen megnőtt, általában nagyobb zökkenők nélkül folyt le. Az öszszeirási munkálatokat a hagyományoknak megfelelően hajtották végre. A begyűjtött adatokat az anyag felülvizsgálata és feldolgozásra való előkészitése után a korábbiaknál részletesebben dolgozták fel. A feldolgozás terjedelme nemcsak az 19Í20. évinél volt nagyobb és rendszeresebb, de több időszerű szempontból a világháború előtti feldolgozásoknál is. Az összeirt kérdések csaknem teljes egészében feldolgozásra kerültek; és a feldolgozott anyagok feldolgozási tábláinak részletezése, tagolása is többet mondóbb, időszerűbb lett. Az 1920-ban először feldolgozott kérdések, mint például a házas termékenység csoportosítása a feldolgozási táblákon - az összehasonlíthatóság megtartása mellett tagoltabb, időszerűbb. Az 1930-ban először feltett kérdések feldolgozása is megtörtént, melyek közül - a lakás- és épületstatisztika uj és korszerű kérdései mellett - talán a legjelentősebb az összeirt apjának foglalkozása. E kérdés feldolgozása természetesen nemcsak önmagában, hanem az összeirt foglalkozási csoportjával kombináltan lett feldolgozva, mely az előzetes elképzeléseknek megfelelően igen értékes adatokat tartalmaz a társadalmi osztályok, rétegek változása tekintetében. Az 1930. évi népszámlálás alkalmával Magyarországon elsőizben történt - eredményeskisérlet népszámlálási anyagnak korszerű munkaeszköz alkalmazásával: gépi uton való feldolgozására. Az épület- és lakásstatisztikai feldolgozások, továbbá a számlálólap foglalkozási adatainak részletes és vállalatonkénti feldolgozása ezúttal is kézi erővel történt; a számlálólap demográfiai adatainak egyszerű és kombinativ feldolgozására, valamint a foglalkozási és demográfiai adatok egybevetett feldolgozására azonban a Központi Statisztikai Hivatal 1930-ban statisztikai gépeket vett igénybe. A gépi feldolgozás munkálatait terjedelmes előkészités előzte meg, mely részben a számlálólapok felülvizsgálatához kapcsolódott; ennek során a számlálólap meghatározott kérdéseit a népesség tulajdonságait kifejező számjelekkel /a gépkártya megfelelő oszlopának az illető ismérvre vonatkozó un. helyzetszámával/ kellett ellátni; olyan kérdéseknél, amelyeknél a számlálólapra ezek a jelzőszámok már eleve előnyomattak, elégséges volt a megfelelő jelzőszám megjelölése. Az igy kijelölt adatokat az un. lyukasztó-gépek vitték át - a kérdéses tulajdonságoknak megfelelő lyukasztás! helyek /helyzetszámok, poziciók/ átütésével - a gépkártya /karton/ egyes oszlopaiba; ennek a műveletnek a helyességét összeolvasás utján ellenőrizték. A gépkártyaanyagot az egyes fogalmaknak megfelelő lyukasztások alapján az un. rendezőgépek csoportosították a feldolgozáshoz szükséges tagolásban; egyben a megfelelő számlálószerkezet segítségével az egyes csoportokba sorozott gépkártyák /egyének/ számát is megállapították /a négy-számlálószerkezettel ellátott rendezőgépek ezenkivül egyidejűleg - a gépkártyák ujabb átfuttatása és külön csoportosítása nélkül - három további ismérvre vonatkozólag is megállapították az adatokat/. A gépi munkálatok elvégzésére 1930-ban Powers-rendszerü gépeket használtak. 260