1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

A számlálólap hátoldalán 1910-ben az akkoriban tervezett - azonban egyoldalú - választójogi reformmal összefüggő, de csupán a 24 éven felüli férfilakosságra vonatkozó kérdéssor lépett. Ennek egy része népességismereti és lakásstatisztikai szempontokból sem volt ugyan teljesen érdektelen, de végsősorban mégis tehertételként nehezedett az 1910-es népesség számbavételére. Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala - a jól bevált korábbi gyakorlatnak megfelelően és központi hozzájárulással - 1910-ben is tágitotta az adatgyűjtés körét. A számlálólap kiegészítése 1910-ben is kismérvű volt; a ház- és földtulajdon kérdőpontban a "háztelke van" - "háztelke nincs" válaszok is szerepeltek. A budapesti összeirás egyébként valamennyi épületre kiterjedt /nemcsak a lakottakra/. Budapesten az óvodai- és tankötelesekről végül a népszámlálással kapcsolatban külön felvételi lapot is kiállítottak. A feldolgozások területi tagolása is általában az 1900-as rendszernek felelt meg. Komoly előrehaladásként könyvelhetjük el, hogy 1910-ben első izben készült - bár nem teljesen átfogó - adatfeldolgozás a külterületi lakotthelyek népességéről; ugyanakkor rendszeresebbé vált a városok demográfiai viszonyainak városrészek /kerületek/ szerinti kimutatása is. Tartalmi tekintetben figyelmet érdemel, hogy "az 1910. évi népszámlálás eredményei minden irányban a katonas.áq beszámításával dolgoztattak fel". Ez a teljesség és egységesség szemszögéből nézve 1900-hoz képest is kétségkivül jelentős előrehaladás. De a múlttal való összehasonlítás során ezt a körülményt - főleg a helyőrséggel rendelkező városok /községek/ esetében - sohasem szabad szem elől vesziteni. Tudtunkkal a számlálólap első oldalán szereplő szinte valamennyi kérdésről készült feldolgozási terv; azonban a munkálatok során nem mindegyik elgondolás valósult meg. A legsajnálatosabb a házasságok termékenységét kétféle alapon /az "összesen született" és az "életben levő" gyermekek száma alapján/ Magyarországon első izben rögzitő adatok tudományos és gyakorlati szempontból egyformán kimagasló értékűnek Ígérkező feldolgozásoknak az elhagyása volt. A számlálólap egy rokon jellegű kettős kérdéséről /mióta lakik lakóhelyén; mióta tartózkodik az összeirás helyén/ tudtunkkal még feldolgozási terv sem készült. Elmaradt az alkalmazás, valamint a hely- /munka-/ nélküliség időtartamára kapott adatoknak az egész ipar-forgalmát átfogó feldolgozása is. Tudomásunk szerint csupán a tulajdonképpeni iparba tartozó, de a népszámláláskor munkanélküli férfi segédszemélyzetről készült idevágó feldolgozás. Csaknem mindegyik foglalkozási feldolgozás a foglalkozási viszonnyal való kombinációban készült el; mégpedig a foglalkozás-demográfiai adatcsoportositások is. Majdnem mindegyik feldolgozás a főfoglalkozásra vonatkozott; a mellékfoglalkozásoknak a századforduló évében nagy bőségben kiaknázott adatanyagával szemben az 1910. évi hasonló feldolgozások terjedelme szinte elenyésző méretű volt. A feldolgozások messze túlnyomó része most is az un. gazdasági ágakhoz - az egyes foglalkozási főcsoportokhoz - való tartozáson alapult. Az un. egyéni /személyes/ foglalkozásokról jóformán csak kiegészitő jellegű adatmegvilágitásokra került sor. A népesség foglalkozási adatainak becses kiegészítését jelentő, de önmagában és más kombinációban is értékes ház- és földtulajdon feldolgozásra 1910-ben /immár másodszor/ sor került; de a jelek szerint ez alkalommal csupán a foglalkozással egybevetve /ami egyébként a legtanulságosabb/. 255