1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

1900-ban - szakitva a mult nem előnyös gyakorlatával - nem elütő szinü számlálólapok szolgáltak a férfi és a női népesség adatainak begyűjtésére; az 1900. évi számlálólap mindkét nemre vonatkozóan azonos /fehérszinü/ volt. Ez egyben azt is maga után vonta, hogy a két nemre vonatkozó kérdőpontok /ill. válaszrovatok/ közti korábbi /kismérvű/ eltérések eltűntek. A számlálólap két teljesen uj és mindenképpen nagy jelentőségű kérdéscsoportja kutatta egyfelől a népesség háztulajdonát, másfelől a földbirtokviszonyokat; mégpedig külön alkérdésekben sorolva fel /a terület: kat. hold, négyszögöl pontos bevezetésével/ a tulajdonban birt és házilag müveit földbirtokot, a bérbeadott földet, a haszonélvezett, a bérbe vett, a részként müveit /részes/ földbirtokot. Mindezekkel a kérdésekkel az 1900. évi népszámlálás a lakosság vagyoni és társadalmi-gazdasági helyzetére törekedett rávilágitani; a földbirtok stb. adatok ezen túlmenően lehetőséget nyújtottak az őstermelő réteg foglalkozási adatainak megfelelőbb bontásban való - régóta esedékes kimutatására. Figyelemre méltó újításnak számit, hogy a házi gyüjtőivről a számlálólapra került az ezúttal két alkérdéses "Mi cimen lakik a lakásban?" kérdőpont. Nem mondható előnyös változtatásnak /bár az adatszolgáltatást megkönnyítette/ az, hogy ezúttal csupán a születés évét kérdezte a számlálólap; a napot - 1880-tól és 1890től eltérően - egyáltalában nem kellett beirni, a hónapot is csak az óvodás és tanköteles koruaknál /az 1886-1898-ban születetteknél/. Az anyanyelven kivül beszélt nyelv /nyelvek/ kérdése - indokoltan - nem korlátozódott a hazai nyelvekre. Az 1900. évi népszámlálás foglalkozási kérdéscsoportja a tiz évvel korábban lényegesen szélesebb alapra helyezett kérdésrendszer kismértékben - de nem mindig előnyösen módosított változata. Teljesen uj rendelkezés irta elő "a kisipar körébe tartozó iparüzemek felszerelésének és termelési viszonyainak" az 1900-as népszámlálás keretében való számbavételét. A számlálólap és a házi gyüjtőiv anyagát áttekintve, de figyelembe véve a számlálólap hátlapján felsorolt kérdések nem szorosan népszámlálási jellegét is, az tűnik ki, hogy 1900-ban jelentősen megszilárdult a népszámlálási kérdéskör; a bővülése azonban - szigorúan népszámlálási szemmel nézve - nem volt oly nagy horderejű, mint tiz évvel azelőtt. Budapest - a Központi Statisztikai Hivatal véleményezése alapján - 1900-ban is engedélyt kapott a kérdőminták némi módosítására, ill. kiegészítésére. A székesfővárosban használt számlálólapokon az előző népszámlálásokhoz hasonlóan most is megkérdezték a lakosságtól, hogy mióta tartózkodik a fővárosban. Budapesten egyébiránt - mint emiitettük - 1900-ban is számbavették a távollevőket; e célból a fővárosi számlálólap 3 alkérdése tudakolta, hogy mióta, hol és miért vannak távol. Országosan ezek a kérdések a házi gyüjtőiv III. tábláján szerepeltek; a budapesti házi gyüjtőivekről a fővárosi számlálólapba illesztett hasonló kérdések természetesen hiányoztak. Viszont kiterjedt a budapesti házi gyüjtőiv annak tudakolására, hogy van-e a házban vízvezeték és mi az ürülék-eltávolitás módja. Az adatok feldolgozása terén lényeges változás következett be, melynek legjelentősebb eredménye az adatok kombinativ feldolgozása; elsősorban a foglalkozási és a demográfiai eredmények egybevetése terén. Az alapvető adatfeldolgozások ezúttal is községenkénti tagolásban készültek el; de 1900-ban ezenkivül járásonkénti-városonkénti feldolgozások is előfordultak; a többszörös 251