1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

I. AZ ADATFELVÉTEL ÉS FELDOLGOZÁS ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE - 2 . Program

a népesség iskolarendszerű oktatás keretében lényegileg hány osztályt végzett. Természetes, hogy az egyes országok képzési rendjének megfelelően egy-egy osztály elvégzése más és más szintet jelent, mindezek ellenére ez a mutató összehasonlításra alkalmas. Az iskolázottságra vonatkozó kérdéseknél összességében megállapítható, hogy a magyar népszámlálások rendkívül széles spektrumban képesek kimutatni az alsó-, közép- és különösen a felsőfokú végzettségűek adatait. Számos olyan információ áll rendelkezésre, amelyek összeírására sok ország a népszámlálás keretében nem vállalkozik. Talán túlzott a precizitás a múltbeli iskolázottsági adatok megállapítására az öszszeirásnál, abból a célból, hogy azok összehasonlíthatók legyenek a mai végzettségekkel. Különösen jellemző ez a felsőfokú végzettségek részletezettségére. A jövőben az ilyen tipusu kérdéseket lényegesen egyszerűsíteni kell, mert gyakorlatilag az adatbevallási hibák az értékelhetőséget veszélyeztetik. Fizikai szakképzettség Az ország műszaki-gazdasági színvonalának fejlettségére utal a szakképzettséggel rendelkezők számának alakulása. Az 1980. évi népszámlálás programjában - a múlthoz hasonlóan - szerepelt a fizikai szakképzettségek megfigyelése; a megszerzett szakma jellege, a megszerzés módja és éve. A nem fizikai /szellemi/ szakképzettségek teljeskörü felmérésére nem került sor. Ennek alapvető oka, hogy Az iskolarendszerű képzésen tul, igen sokrétű és szerteágazó tanfolyami képzés keretében számos különböző jellegű szellemi szakképzettség szerezhető. Ezekről hivatalos nomenklatúra nem áll rendelkezésre, összegyűjtésükre és rendszerbefoglalásukra viszont nem tudtunk vállalkozni. Ebből adódóan az 1980. évi népszámlálás - a korábbi gyakorlathoz hasonlóan - csak azokról a szellemi szakképzettségekről számol el, amelyek iskolarendszerű oktatás keretében nyerhetők, pl. jogász, orvos, tanár stb. A fizikai szakképzettségekről sem állt rendelkezésre országosan érvényes jegyzék, így a népszámlálást előkészitő munkák részét képezte olyan nomenklatúra kidolgozása, amely magában foglalja a mai szakmunkásképzés keretében szerezhető fizikai szakképzettségeket, továbbá - a lehetőségekhez képest - mindazon fizikai szakképzettségeket, amelyeket korábban szakmunkásképzés /tanoncképzés/ keretében meg lehetett szerezni. Ezen túlmenően bekerültek a jegyzékbe a szakközépiskolai oktatás keretében nyerhető fizikai szakképzettségek is, valamint - a népszámlálási hagyományok követése céljából - néhány olyan szakma /gépész, mozdonyvezető, traktor-, kombájn-, vontatóvezető, hivatásos gépjárművezető/, amelyről nem szakmunkásbizonyitványt, hanem jogosítványt vagy más igazoló okmányt állitanak ki. A "Fizikai Szakképzettségek Rendszeres Jegyzéke" és az azt kiegészítő "Betűrendes Jegyzék" összeállításához az 1970-ben kiadott "Országos Szakmunkásképzési Jegyzék" /OSZJ/ szolgált alapul. A 190 szakmát rendszerező OSZJ-et a népszámlálás előkészítési időszakában felülvizsgálták és korszerűsítették. Számos szakmát összevontak, elhagytak, illetve az uj technológiák alkalmazása miatt uj szakmák oktatását kezdték meg. Az 1978-ban kiadott 128 szakmát tartalmazó uj OSZJ-et a népszámlálási nomenklatúra összeállításánál nem volt célszerű figyelembe venni, mivel az uj rendszerű, zömében öszszevontabb szakmunkásképzés 1980. szeptemberétől indult, tehát a felvételt megelőző időszakban kiadott szakmunkásbizonyitványok még a régi rendszernek feleltek meg. 24