1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 37. Az adatfelvétel és feldolgozás összefoglaló ismertetése (1983)

FÜGGELÉK A magyar népszámlálások történeti áttekintése - 1. Az 1869-1970. évi népszámlálások története és jellemzői

A helyszini összeirás felülvizsgálatának feladatát a népszámlálási bizottságok tagjai látták el. Az ivek kitöltésének felülvizsgálata nem szorítkozott az anyag egyszerű átnézésére, hanem szúrópróbaszerűen a helyszínen is folytattak ellenőrzéseket /minden ügynöki csoportban legalább három házat kellett felülvizsgálniuk/. Munkájukhoz természetesen a hiányok pótlása és a hibák kiigazitása is kapcsolódott. Az 1869. évi népszámlálás - a következő népszámlálások hosszú sorától eltérően nemcsak az összeirás lebonyolítását bizta a helyi szervezetre, hanem az adatok községek és városok szerint való "feldolgozását", valamint a járási és megyei összesités elkészítését is. Ilyen módon a helyi szervek mintegy a statisztikai osztály helyi kirendeltségeiként jártak el. A népszámlálás központi szerve a beérkezés sorrendjében folyamatosan ellenőrizte és szedte rendbe az összesítéseket. A végeredményeket a feldolgozás /összesítések/ teljes részletezésében egy nagyméretű /folio/ kötet közölte, melynek cime "A magyar korona országaiban az 1870. év elején végrehajtott népszámlálás eredményei a hasznos háziállatok kimutatásával együtt" /Pest, 1871./ Az előszó 1871 októberében kelt. A kötetet már az időközben önállósult Országos magyar királyi Statisztikai Hivatal - későbbi /és mai/ nevén Központi Statisztikai Hivatal - adta közre, külön magyar és külön magyar-német nyelvű kiadásban. Valamennyi tábla járási részletezésű /a közigazgatási beosztást szemléltető - megyei - tábla kivételével/. Az abszolút számokat megyei részletezésű arányszám- /százalék-/ táblák egészitik ki. Községi részletezésű - községsoros - közlemény az első magyar népszámlálás alkalmával nem készült. Terv ugyan volt egy ilyen tartalmú második kötet közreadására, de már az országos kötet előszava jelzi, hogy az ország 17 331 községéről, falujáról, városáról ilyen - minden adatot felölelő - kötet közreadásáról /nyilván a nagy terjedelemre és költségre való tekintettel/ nem lehetett szó; ugyanakkor az előszó utal a statisztikai hivatalnak arra a törekvésére, hogy "összpontosított alakban", vagyis összevontabban olyan külön kötetet is közreadjon, melyben minden egyes község, valamint külön kimutatott puszta, telep külön sort kapna. Ez a nagy terv sajnos nem valósult meg. Az 1869. évi népszámlálásnak - részben az utókor megállapításai szerint - felvételi, illetve feldolgozási hiányosságai is voltak /pl. az 1869. évben születetteket nem 0, hanem 1 évesnek jelölte; a keresők és eltartottak nagy kategóriáinak határvonala nem volt világos, a mezőgazdasági segitő családtagok egy része nem keresőként került összeírásra stb./ A hibák és a hiányosságok szem előtt tartása mellett mégis megállapítható, hogy Keleti Károly az 1869. évi népszámlálás nagy kötetének bevezetőjében nem minden jog nélkül szegezhette le, hogy "az 187Q-Í népszámlálás kielégitő jó sikerrel lőn végrehajtva" . AZ 1880. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS JELLEMZŐI Az első magyar népszámlálást követően, 1873-ban zajlott le Szentpétervárott a VIII. Nemzetközi Statisztikai Kongresszus, mely behatóan foglalkozott a népszámlálások ügyével. Javaslatait, határozatait, melyek számos tekintetben /időpont, kérdéskör, adatgyűjtési technika stb./ tartalmaztak a nemzetközi együttműködést előmozditó, az egységesítés szempontjából uttörésszámba menő elgondolásokat, sok európai kormány, köztük a magyar is, elfogadta. 244