1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

III. A NÉPESSÉG DEMOGRÁFIAI ÉS ISKOLÁZOTTSÁGI JELLEMZŐINEK VÁLTOZÁSA

A 15 éves és Idősebb népesség családi állapot és nemek szerint /Százalék/ Családi állapot Férfi Nő Növekedés, ill. csökkenés /-/ 1970-1979 Családi állapot 1960 1970 1980 1960 1970 1980 férfi nő Nőtlen, hajadon 23,7 24,7 22,0 17,3 17,2 13,8 - 8,7 -17,7 Házas 71,5 69,9 70,8 64,4 63,8 64,3 3,8 3,7 özvegy 3,4 3,2 3,5 15,7 15,2 16,3 12,7 10,3 Elvált 1,4 2,2 3,7 2,6 3,8 5,6 71,7 53,2 összesen 100,0 100,0 100,0 100,0 loo,o 100,0 2,6 2,9 Nyugtalanitó jelenség az elváltak arányának nagyfokú emelkedése, azaz tovább folytatódott a válási folyamat 1949 óta tartó erősödése. Az elváltak száma 1970-1979 között mind a férfiak, mind a nők körében több mint másfélszeresére emelkedett. Első Ízben fordul elő, hogy a férfiaknál az elváltak aránya meghaladja az özvegyek növekvő hányadát, illetve a nők között több az özvegy, mint a hajadon. A válások nagy gyakoriságát jelzi, hogy az 1960-ban kötött házasságok mintegy 25 %-a, az 1970-ben kötött házasságok 30 %-a bomlott fel. Évente mintegy 28 ezer válást mondanak ki a biróságok; a válások abszolút száma, az 1 OOO lakosra számitott és az 1 000 fennálló házasságra jutó arányszámuk egyaránt a jelenség emelkedő alapirányzatát tükrözi. A válás a 20-24 évesek korcsoportjában a leggyakoribb és az életkor előrehaladtával csökken. A válások 36 %-át az együttélés első négy évében mondják ki, a házasság a fennállás időtartamának növekedésével stabilizálódik. Növekedik az ismételten elváltak száma és aránya is. Két évtized alatt az ismételten elvált férfiak száma megháromszorozódott, a nőké három és félszeresére emelkedett. A nőtlenek és hajadonok számának és arányának csökkenése az elsődlegesen házasodási koruák, 15-19 évesek hányadának csökkenéséből, az özvegyek aránynövekedése a legöregebbek, a 75 évesek és idősebbek arányának emelkedéséből ered. Mivel a családi állapot szerinti összetétel változásai részben a kormegoszlás módosulásának következményei, a változások általános iránya nem minden korcsoportra jellemző: az özvegyek arányának mindkét nemnél tapasztalható növekedésével szemben 65 éves kortól a férfiaknál, a nőknél pedig már a 45. életévtől csökkenés mutatkozik; a nőtlenek, illetve hajadonok arányának általános csökkenése a 2 5-54 éves és a 70 éves és idősebb férfiaknál, valamint a 25-39 és a 80 éves és idősebb nőknél nem jelentkezik. A házasodási mozgalom megváltozott tendenciáját a házasságkötési kor kibővülése jelzi: a házasságra lépők között egyfelől fiatalodás, másfelől bizonyos öregedés tapasztalható. A 20-24 éves korban a házasok aránya mindkét nemnél növekedett 1970-hez képest la férfiaknál 32 %-ról 35 %-ra, a nőknél 65 %-ról 68 %-ra/. AZ ISKOLÁZOTTSÁG ALAKULÁSA Az 1920. évi népszámlálás alkalmával a 7 éves és idősebb népességnek csupán 5 %-a végezte el az általános iskola 8. osztályát, 2 %-a szerzett érettségi bizonyitványt, és csak 1 %-a rendelkezett felsőfokú tanintézeti oklevéllel. 77