1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

VIII. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA

A 15-49 éves házas nők megoszlása és átlagos gyermekszáma lakásnagyság szerint Szobák száma Házas nők megoszlása 100 házas nőre jutó gyermek Szobák száma 1970 1980 1970 1980 1 35,5 15,3 185 172 2 50,4 50,2 178 170 3 - X 14,1 34,5 167 176 összesen 100,0 100,0 179 172 A házas nők lakásnagysága és átlagos gyermekszáma közötti összefüggések tendenciáit a gyermekek száma és a lakások szobaszáma szerinti megoszlások alakulása is jól tükrözi. A szülőképes korú 3 vagy több gyermekes házas nők lakásviszonyai az utóbbi tiz évben lényegesen javultak ugyan, de még ma is jelentős azoknak a száma, akik egyszobás lakásban laknak. 1970-ben az egyszobás lakásban lakó 15-49 éves nők közel egynegyedének volt 3 vagy több gyermeke, ma ez az arány 18,4 %. A gyermekszám oldaláról közelitve a kérdéshez azt mondhatjuk, hogy 1970-ben a háromgyermekes nőknek 38 %-a, a 4 vagy több gyermekeseknek pedig 48 %-a lakott egyszobás lakásban, 1980-ra ez az arány csökkent ugyan, de még mindig magas /18 %, illetve 28 %/. Az elmúlt évtized alatt a házas nők által lakott lakások komfortossága is nagymértékben javult. Ez természetesen az újonnan épitett lakások jobb felszereltsége, a régi lakások egy részének korszerűsítése, valamint az elavult, régi lakások szanálásának a következménye. Ennek megfelelően jelenleg a szülőképes korú házas nőknek 61 %-a komfortos, 12 %-a félkomfortos és 27 %-a komfort nélküli lakásban lakik. Ezek az arányok még tiz évvel ezelőtt ugy alakultak, hogy komfortos lakásban a nőknek csak 28 %-a, félkomfortosban - a jelenlegivel közel azonos - alig 12 %-a élt, viszont a komfort nélküli lakásban lskók még több mint 60 %-ot képviseltek. Az egyes komfortfokozatok alakulásánál napjainkban is egyértelmű az a jelenség, hogy a száz házas nőre jutó átlagos gyermekszám a komfortos lakásoknál a legalacsonyabb, a komfort nélkülieknél a legmagasabb. Komfort nélküli lakásban él ma is a háromgyermekes nők kétötöde, bár ez az arány 1970 óta /70,5 %/ jelentősen csökkent. Legnagyobb mértékben a kétgyermekesek lakásának komfortossága javult, mig 1970-ben 61 %-uk, ma alig több mint negyedük él komfort nélküli lakásban. 1970 óta a lakások felszereltsége ugyan nagymértékben javult, de a legjobban felszerelt lakásoknál találjuk a legkisebb gyermekszámot, illetve a legkevésbé ellátott, vagy vizzel, gázzal ellátatlan lakásokban élnek a legmagasabb átlagos gyermekszámu házas nők. 163