1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)
IV. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA, AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA
lalkozást folytatott, ebből több mint 6 ezren különféle ipari tevékenységben, 8 ezren pedig az anyagmozgatással, raktározással, csomagolással összefüggő, illetve más, általában képzettséget nem igénylő munkakörökben dolgoztak. Jelentős azoknak a száma - a bolti eladók közül több mint 14 ezret betanitott, közel 3 ezret segédmunkás besorolással foglalkoztattak-, akik szakképzettség birtokában inkább választják az alacsonyabb szintű, de esetleg kedvezőbb munkafeltételeket, vagy jobb kereseti lehetőséget biztositó munkaterületeket. A vendéglátóipari jellegű szakképesítéssel rendelkezők körében az elmúlt két évtized alatt kedvező irányban változott a szakma hasznosítása. 1960-ban a fizikai munkakört ellátó szakképzett vendéglátóipari dolgozóknak 70 %-a gyakorolta szakmáját, 1980-ban viszont 76 %-a, és további 5 %-a részben hasznosította. A mindössze négy szolgáltatási szakma közül a viszonylag kis létszámú kéményseprő szakképesítéssel rendelkező fizikai foglalkozásúak körében volt a leggyakoribb a szakmaelhagyás; 1980-ban több mint kétötödük dolgozott szakmájától idegen munkaterületen, főleg ipari, épitőipari és egyéb fizikai foglalkozások közé tartozó munkakörökben. A szolgáltatási szakmák közül a kozmetikusok hasznosítják leginkább képzettségüket /1980-ban 92 %/. A szolgáltatási jellegű szakképzettségüek szakmahasznositásának alakulása azt mutatja, hogy 1960 óta jelentősen emelkedett közöttük a képzettségnek megfelelő munkakörben dolgozók aránya /62 %-ról 72 %-ra/, de továbbra is számottevő mértékű a szakmaelhagyás. A fizikai szakmák hasznosításának mértéke főbb szakmacsoportok szerint /Százalék/ 1960 1980 Főbb fizikai szakmacsoportok a megfelelő jellegű szakképzettséggel rendelkező fizikai foglalkozásúak közül szakmájukat Főbb fizikai szakmacsoportok hasznositók részben, 111. nem hasznositók hasznositók részben hasznositók nem hasznositók aránya Ipari 60,5 39,5 65,0 10,3 24,7 Épitőipari 70,3 29,7 82,6 0,5 16,9 Mezőgazdasági 56,3 43,7 44,5 4,6 50,9 Szállítási 65,5 34,5 90,1 0,7 9,2 Kereskedelmi, vendéglátóipari 69,6 30,4 70,7 9,9 19,4 Szolgáltatási 62,2 37,8 72,1 27,9 Az egyes szakmák gyakorlati hasznosításában nemenként jelentős eltérések tapasztalhatók: általában jellemző, hogy a férfiak inkább maradnak tanult szakmájukban, mint a nők. 1980-ban a vizsgálatba bevont szakmák mindössze egynegyedénél a szakmájukat hasznosítók aránya a nők körében magasabb volt, mint a férfiak között. Ezek általában azok a szakmák, amelyek bizonyos mértékig elnőiesedtek /pl. fonó, férfi-női szabó, bolti eladó, cukrász, szakács, fodrász, kozmetikus, fényképész stb./. A nőknél a szakképzettség hasznosításának mértéke viszonylag magas volt azokban a szakmákban, amelyek nem kívánnak nagyobb fizikai erőkifejtést, hanem inkább kézügyességet Igényelnek /pl. fogműves, mechanikai műszerész stb./. 119