1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)

IV. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA, AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA

A fizikai tevékenységen belül egyes foglalkozásokban dolgozó aktiv keresők számának változásában, bizonyos mértékig a gazdasági szerkezet átalakulása is tükröződik. A bányászati foglalkozásúak nagymértékű csökkenése, részben a korábbi kedvezőbb energiahelyzetre alapozott szénhidrogén-programmal függ össze: 1970-1980 között a vájárok száma 36 %-kal, a csapatcsilléseké 37 %-kal esett vissza. A motorizáció előretörésével a kapcsolódó szakmákban foglalkoztatottak száma 1970 óta jelentősen emelkedett, igy a gépjármű- és motorszerelőké több mint másfélszeresre, a gépjármülakatosoké pedig 43 %kai nőtt. A tömegkommunikációs eszközök széleskörű elterjedése kapcsán a rádió- és televiziószereléssel, javitással foglalkozók száma tiz év alatt 80 %-kal gyarapodott. A lakosság jobb élelmiszerellátását szolgálja - az alapanyagtermelésen tul - az élelmiszerfeldolgozás korszerűsítése, melynek kapcsán 1970 óta a husipari munkások, hentesek, mészárosok száma 89 %-kal, a sütő- és tésztaipari munkásoké 43 %-kal, a tartósítóipari munkakörökben dolgozóké pedig 31 %-kal növekedett. A textilipari rekonstrukció kapcsán, a korszerűbb gépek alkalmazásával mérséklődött a textilipari foglalkozásokban a munkaerő iránti igény. Részben ezzel függ össze a rostnövényfeldolgozó, fonóelőkészitő, fonó, cérnázó, szövőelőkészitő, szövő munkakörökben dolgozók számának tiz év alatti 36 %-os visszaesése. Miután ezek hagyományosan női szakmák, a csökkenésben a gyermekgondozási segély igénybevételének fokozódása is közrejátszott. Jelenleg 13 ezer textilipari foglalkozású nő veszi igénybe a gyermekgondozási segélyt, ugyanakkor 61 ezer az ilyen jellegű munkakörökben dolgozó aktiv kereső nők száma. A mezőgazdasági tevékenységet végző aktiv keresők számának erőteljes csökkenése az állattartási és állatgondozási munkaköröket nem jellemezte, sőt az ilyen foglalkozást folytatók száma 1970 óta kismértékben /3 %-kal/ emelkedett. A fizikai foglalkozású aktiv keresők között a nők aránya alacsonyabb /37 %/, mint az összes aktiv kereső körében /4 3 %/. A mutató értéke természetesen javul, ha figyelembe vesszük, hogy 1980-ban 174 ezer fizikai foglalkozású nő vette igénybe a gyermekgondozási segélyt. Az ő beszámításukkal a fizikai munkakörökben foglalkoztatottak kétötöde női munkavállaló. Az 1970-es évtizedben a fizikai tevékenységet végző aktiv keresők száma mind a férfiaknál, mind a nőknél /5, illetve 6 %-kal/ csökkent. Az egyes foglalkozási főcsoportokat tekintve, mindkét nem foglalkozási strukturája - a demográfiai csere, valamint az évtized során tapasztalt átrétegződési folyamat eredményeként - jelentősen módosult. A fizikai munkakörökben dolgozó férfiak számának 125 ezres csökkenése ellenére, 71 ezerrel /35 %-kal/ nőtt a szállitási és hirközlési, 66 ezerrel /egyötöddel/ az építőipari és 29 ezerrel /4 %-kal/ az ipari foglalkozásokban dolgozó férfiak állománya. Ezzel egyidejűleg 223 ezerrel /44 %-kal/ csökkent a mezőgazdasági jellegű tevékenységet végző férfiak száma és 95 ezerrel /egynegyeddel/ a főleg segédmunkás munkaköröket ellátó egyéb fizikai foglalkozásúaké. Az eltérő irányú és mértékű létszámváltozások hatására a fizikai tevékenységet végző aktiv kereső férfiak foglalkozási strukturája eltolódott a különböző jellegű szakismereteket, illetve betanulást igénylő nem mezőgazdasági foglalkozások irányába. A fizikai foglalkozású aktiv kereső nők száma az elmúlt évtized során összességében 90 ezerrel csökkent, de ennek több mint kétszeresét tette ki a mezőgazdasági tevékenységet végző nők létszámvisszaesése /183 ezer/. Ezzel egyidejűleg 53 ezerrel /43 %-kal/ növekedett a kereskedelmi és vendéglátóipari, 12 ezerrel /18 %-kal/ az anyagmozgatógépkezelő, árukezelő és 20 ezerrel /4 %-kal/ az ipari foglalkozásokban dolgozó nők száma. A különböző nagyságrendű és irányú létszámváltozások folytán a fizikai foglalkozású 108