1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 36. Összefoglaló adatok (1984)
IV. A FOGLALKOZTATOTTSÁG ALAKULÁSA, AZ AKTIV KERESŐK ÖSSZETÉTELÉNEK VÁLTOZÁSA
A legerőteljesebb volt a fejlődés a középiskolai és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők körében. Ma már háromszor annyi középiskolai és több mint két és félszer anynyi felsőfokú végzett van az aktiv keresők között, mint husz évvel korábban volt. A magasabb végzettséggel rendelkező aktiv keresők állománya az 1970-es években számszerűen erőteljesebben nőtt mint a korábbi tiz évben /a középiskolai végzettségűeké 377 ezerrel az előző évtized 348 ezres emelkedésével szemben; a felsőfokú végzettségűeké pedig 155 ezerrel, mig az 1960-as években 106 ezerrel/. 1980-ban az aktiv keresők több mint egyötödénél a befejezett középiskola jelentette a legmagasabb iskolai végzettséget, szemben a husz évvel korábbi 7, illetve az 1970. évi 14 %-os aránnyal. A felsőfokú végzettséggel rendelkező aktiv keresők számának dinamikus fejlődése azt eredményezte, hogy 1980-ban az aktiv kereső tevékenységet folytatók között már 8 %-os hányadot képviseltek a legmagasabb szintű iskolai végzettséggel rendelkezők, mig arányuk 1960-ban 3 %, tiz évvel ezelőtt pedig 5 % volt. A szakemberek iránti igény fokozódása jut kifejezésre a szakmunkásképző iskolai, illetve középfokú szakiskolai végzettséggel rendelkező aktiv keresők számának jelentős emelkedésében. Azoknak a létszáma, akik legmagasabb iskolai végzettségként ilyen képesítést szereztek, tiz év alatt több mint kétszeresére, aktiv keresők közötti arányuk pedig 8 %-ról 17 %-ra nőtt. Az iskolázottsági szint emelkedése kifejezésre jut abban is, hogy az elmúlt évtizedek során jelentősen csökkent azoknak az aktiv keresőknek a száma és aránya, akik az általános iskolai végzettséget sem szerezték meg. Az ilyen alacsonyan iskolázottak husz évvel ezelőtt még 65 %-os arányt képviseltek az aktiv keresők között. Azóta a demográfiai csere folytán, valamint az esti és levelező tagozaton folyó képzés kiterjesztésével arányuk fokozatosan csökkent: 1970-ben az aktiv keresők mintegy kétötödét, 1980-ban 19 %-át alkották azok, akik nem rendelkeztek befejezett általános iskolai végzettséggel. Korábban az aktiv kereső nők között az alacsonyabb iskolai végzettségűek aránya kisebb, az iskolázottabbaké pedig - a felsőfokú végzettségűek kivételével - magasabb volt, mint az aktiv kereső férfiak között. Ez összefügg azzal, hogy a munkaképes korú férfiak teljes foglalkoztatása már több évtizede megvalósult, a nők közül viszont korábban inkább csak a magasabb végzettségűek vállaltak munkát. A nők fokozott foglalkoztatásával a különbség csökkent, sőt jelenleg az aktiv kereső nők között kissé magasabb a befejezett általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők aránya. A nők iskolázottsága a férfiakénál dinamikusabban fejlődött. Ezt érzékelteti, hogy a befejezett középiskolával - mint legmagasabb iskolai végzettséggel - rendelkező nők száma 1960 óta négyszeresre, az ugyanilyen végzettségű férfiaké két és félszeresre növekedett. Az 1970-es évtizedet tekintve a fejlődés kiegyenlítettebb volt: a befejezett középiskolai végzettséggel rendelkező aktiv kereső nők száma 63 %-kal, az ilyen végzettségű férfiaké 46 %-kal emelkedett. A felsőfokú végzettségű aktiv kereső nők száma két évtized alatt közel ötszörösre, mig a férfiaké valamivel több mint kétszeresre növekedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a nők általános iskola utáni továbbtanulásának iránya eléggé kedvezőtlen, mivel többségük az általános képzést nyújtó gimnáziumokban, vagy a hagyományosan női szakmákra képesitő szakközépiskolákban, szakiskolákban tanul tovább, ugyanakkor a szakmunkásképző iskolákban - a növekvő részvétel ellenére - viszonylag kevesen folytatják tanulmányaikat. 1980-ban az aktiv kereső férfiaknak 23 %-a, a nőknek 9 %-a rendelkezett ilyen végzettséggel. 101