1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 35. A lakótelepek főbb adatai (1983)

V. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

A szobák száma és nagysága szerinti besorolá s az összes 4 m -es és nagyobb szobák, illetve 2 2 a lakószobák (12 m -nél nagyobb) és a fél- és kisszobák (4-12 m") számának figyelembevételével a kö­vetkező: 2 - az összes szobák száma szerinti csoportositá s - a 4 m -es és nagyobb szobák alapterületé­nek figyelembevétele nélkül - a szobák, a fél- és kisszobák együttes száma alapján történt (pl. az egy szobából és két félszobából vagy kisszobából álló lakás igy háromszobás). Egyes táblákon e csoportositás kibővül a konyhával való ellátottság szerint is; 2 - a szoba és félszoba alapjá n csoportosított adatok esetében a 4-12 m alapterületű szobával is rendelkező lakások félszobánként is besorolásra kerültek. Amennyiben a lakásnak több 2 7-12 m -es félszobája is van, akkor két félszoba e csoportositásnál egy szobát képez. 2 (Pl. az egy szobából és két 7-12 m -es félszobából álló lakás az kétszobás. ) Ugyanigy a két 2 4-6 m -es kisszoba vagy páratlan maradék kisszoba e csoportositásnál egy félszobának szá­mit. A félszobás csoportosítást tartalmazó közlési táblák az összes szobaszám szerinti adatokkal való összehasonlítás megkönnyítése végett a besorolást általában összevontan - félszoba nélkül - is tartalmazzák. Az összevonásnál a másfélszobás lakások a kétszobások között, a két és félszobás laká­sok a háromszobások között kerültek közlésre. Az összevont besorolás, a több félszoba (kisszoba) összevonása miatt, kisebb eltérést eredményez az összes szobaszám szerinti csoportosításhoz viszo­nyítva. Néhány közlési tábla csak az összevont lakásnagyságcsoport szerint mutatja be a lakások egyes ismérveit. Az egy helyiségből álló lakások adatai a közlési táblákon az egyszobás lakások adatai között szerepelnek. Az alapterület szerinti nagyságcsoportba sorolá s háromféle módon történt, mégpedig: - a lakás teljes alapterülete : az egy lakáshoz tartozó valamennyi helyiség, - a szobák együttes alapterülete : az egy lakáshoz tartozó valamennyi szoba, - a lakóhelyiségek alapterülete: az egy lakáshoz tartozó valamennyi szoba és konyha össze­gezett belső alapterületének négyzetméterben kifejezett nagysága szerint. Az alapterület meghatározásánál a válaszfalakat, szerkezeti elemeket (kémény, pillértest, nyilászáró beugrás) nem kellett figyelembe venni. Ugyanakkor a beépitett berendezések (konyhaberen­dezés, szekrény) területe beletartozott az adott helyiség alapterületébe. A fedett és oldalt zárt erkély (loggia), fedett terasz, valamint a kétszintes lakások padlástéri (manzárd) lakrésze alapterületének felét, belső lépcsőjének vizszintes vetületét is hozzá kellett számi­tani a lakás, illetve a csatlakozó helyiség alapterületéhez. Az önálló lakásként számba vett padlástéri (manzárd) lakás (helyiség) teljes alapterületét vettük a közlésnél figyelembe. 508

Next

/
Thumbnails
Contents