1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 35. A lakótelepek főbb adatai (1983)

III. A LAKÓTELEPEK NÉPESSÉGÉNEK, LAKÁSAINAK ÉS LAKÓHÁZAINAK SAJÁTOSSÁGAI - A népesség demográfiai sajátosságai

A 15 éves és idősebb városi népesség családi állapota Családi állapot Budapest Többi város Családi állapot lakótelep nem lakótelep lakótelep nem lakótelep Férfi Nőtlen 19, 2 22, 3 18, 0 23,6 Házas 74, 0 67, 2 77, 1 68,9 Özvegy 2, 3 3, 9 1, 6 3,5 Elvált 4, 5 6, 6 3, 3 4, 0 Összesen 100, 0 100, 0 100, 0 100,0 Nő Hajadon 14,2 15,7 13,6 16,3 Házas 64, 4 55, 2 69, 8 62,2 Özvegy 11,9 19,1 8,8 16,0 Elvált 9, 5 10, 0 7, 8 5,5 Összesen 100, 0 100, 0 100, 0 100,0 100 szülőképes korú házas nőre a lakótelepeken több gyermek jut, mint a nem lakótelepeken. Ez elsősorban Budapestre vonatkozik. A vidéki városokban azonban nincs számottevő különbség. 100 szülőképes korú házas nőre jutó élveszületett gyermek a városokban Lakóterület Budapest Többi város Lakótelep 155 167 Nem lakótelep 131 166 Budapesten a 7 éves és idősebb lakótelepi népesség legmagasabb iskolai végzettsége alig tér el a nem lakótelepitől. A fiatalabb korcsoportok nagyobb súlyával párhuzamosan a lakótelepeken valamivel kisebb az általános iskola 8. osztályánál kevesebbet végzettek aránya. Egyes lakótelepeken a felsőfokú végzettségűek száma jelentősen meghaladja nemcsak a nem lakótelepi, de a budapesti átlagot is. Ennek ellenére a felsőfokú végzettségűek lakótelepi aránya alacsonyabb, mint a nem lakótelepeken élőké. A vidéki városokban a lakótelepi és a nem lakótelepi népesség iskolai végzettsége között nagyobbak a különbségek, mint Budapesten, mégpedig a lakótelepi népesség javára. Ezt az okozza, hogy a lakótelepeken élő fiatal korosztályok képzettsége magasabb szinvonalu, mint az idősebbeké, illetve a vidéki városokban valószinüleg nagyobb mértékben jutottak lakótelepi lakáshoz a fiatal értelmiségiek. 26