1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

50 %. Ugyanígy a 25-29 éveseknél a fővárosi 14 %-kal a községekben 45 %-os arány áll szemben. Ez a jelenség a 40 évesnél fiatalabb nők esetében is megfigyelhető, a különbség azonban lényegesen kisebb. A vidéken élő diplomások kongruencia szintje - akár városban, akár községekben élnek - magasabb, mint a budapestieké. A munkaképes korú aktiv keresők között Budapesten minél idősebb a diplomás, foglalkozása annál kevésbé felel meg végzettségének. A vidéki diplomások esetében ilyen tendencia nem figyelhető meg. A diplomások túlnyomó többsége - ugy vidéken, mint a fővárosban - saját vagy családi használatú lakásban lakik. Ezek közül is a budapestiek között a főbérleti (55 %), a vidékiek esetében a tulajdonosi (60 %) lakásban élők teszik ki a legnagyobb hányadot. A lakások nagysága szerint (akár szobaszám, akár alapterület alapján vizsgáljuk) a vidéki, komfortossága szerint viszont a fővárosi diplomások lakáshelyzete kedvezőbb. A budapesten élőknél valamivel több a négy- vagy több szobás, de jóval magasabb az egyszobás lakások aránya is (12 %). Vidéken viszont a két-, s különösen a községekben a háromszobás lakással rendelkezők aránya a leg2 magasabb. Ugyancsak a községekben kiugró a 80 m -nél nagyobb alapterületű lakások aránya (43 %), mig a fővárosi diplomások esetében a 60 és 7 9 m

2 közötti (30 %), a vidéki városokban élőknél az 50-59 m

2-es (33 %) lakások a leggyakoribbak. Ugyanakkor a községekben lakó értelmiségiek egyötöde él komfort nélküli lakásban, a komfortos és összkomfortos lakások együttes aránya együttesen is csak 7 3 %. Ezzel szemben a Budapesten és a városokban lakók 93 %-ának van magasabb komfortfokozatú lakása, a komfort nélküli lakások aránya itt mindössze 5, illetve 4 %. 40