1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

Mindkét nem családi állapot szerinti összetételére a korstruktura mellett a társadalom házasságkötési szokásai is hatással vannak. A diploma vonzóereje következtében a férfiak könnyebben tudnak házastársat találni, válás esetén újra nősülni, mint alacsonyabb végzettségű társaik. A nőknél jelentős szempont, hogy házastársuk iskolai végzettsége ne legyen alacsonyabb, igy számukra a férjhezmenetel, illetve az újra házasodás esélyei lényegesen korlátozottabbak. A felsőfokú diplomás nők kétharmada már a végzettség megszerzése előtt, vagy annak évében megköti első házasságát. Mintegy egyharmaduk a diploma megszerzésekor már legalább három éve házas. Tanulmányaik elvégzésének évében 17 %-uk köt házasságot. A végzettség megszerzéséhez viszonyítva leghamarabb a főiskolai diplomások mennek férjhez, csupán 28 %-uk halasztja esküvőjét a végzés utáni évekre. Legkésőbb az egyetemet végzettek házasodnak. Az egyéb felsőfokuak csoportjában magas a tanulmányaik befejezése után házasságot kötöttek aránya, ebben elsősorban annak van szerepe, hogy a tanulmányi idő rövidebb, mint a többi szintnél. A csak nappali oktatás keretében szerezhető diplomák esetében a nők első házasságkötése zömében a végzés utáni időpontra tolódik. Az egészségügyi végzettségűek 39 %-a, a művészeknek pedig 45 %-a csak a végzés utáni években megy férjhez. Ezzel szemben a pl. kereskedelmi diplomások 49 %-a már tanulmányai befejezése előtt legalább három évvel megköti első házasságát. TERMÉKENYSÉG A felsőfokú végzettséggel rendelkező nők termékenysége alacsonyabb az összes női átlagnál. A 100 házas nőre jutó élveszületések száma a diplomásoknál 137, szemben az összes nőre jellemző 189-es átlaggal. De amig az összes házas nőnél az előbbi mutató az 1960. évi 232-ről 189-re csökkent, addig a diplomásoknál 128-ról 137-re növekedett. A 100 házas nőre jutó élveszületések száma az elmúlt két évtized alatt a 20-24 évesek kivételével minden korcsoportban csökkent. A diplomás házas nőknél viszont ez a mutató - a csekély számú 40-49 évestől eltekintve - minden korcsoportban növekedett, legnagyobb mértékben a 30-34 évesek körében, ahol az 1960. évi 135-ről 1980-ra 159-re nőtt. Közel ilyen nagyságú volt 100 házas nőre jutó élveszületések számának emelkedése a 25-29 éves korcsoportban is. A diplomás házas nőknek közel fele tartozik e két korcsoporthoz, igy ezek termékenységi arányszámainak alakulása a felsőfokú végzettségű házas nők egészére nézve meghatározó. A felsőfokú végzettségű házas nők egyötöde gyermektelen, több mint egyharmadának egy gyermeke van. (Az összes nőnél ezek az arányok egytized és egynegyed. ) A kétgyermekes diplomás nők aránya azonos a női átlaggal. A három és több gyermekes diplomás nők aránya a gyermekszám növekedésével rohamosan csökken, Az elmúlt két évtized alatt minden korcsoportban csökkent a gyermektelenek aránya. Az egygyermekeseké a 20-24 évesek körében 34 %-ról 39 %-ra nőtt, ugyanakkor a 25-29 évesekénél, de főleg a 30-34 éveseknél nagymértékben csökkent (38 %-ról 29 %-ra). Az ennél idősebb diplomás nőknél ismét az egygyermekesek aránynövekedése figyelhető meg. A kétgyermekes diplomás házas nők aránya valamennyi korcsoportban nőtt. Különösen jelentős a növekedés a 30-39 évesek körében, ahol arányuk az 50 %-ot is meghaladja. A háromgyermekesek aránya az elmúlt két évtized alatt 34 éves korig egy árnyalattal emelkedett. A 35-49 éveseknél csökkenés, az ennél idősebbeknél pedig stagnálás tapasztalható. Afiégy- és többgyermekes felsőfokú végzett ségü házas nők aránya 1960-hoz képest valamennyi korcsoportban csökkenő tendenciájú. 26