1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 34. Felsőfokú végzettséggel rendelkezők adatai (1983)

III. A BEFEJEZETT FELSŐFOKÚ VÉGZETTSÉGŰEK ADATAINAK ISMERTETÉSE

Napjainkig ez az összetétel lényegesen átalakult. A felszabadulást követő időszakban egyre nagyobb súlyt kaptak a műszaki végzettségűek. Emellett az alapvető funkciók ellátásához az egészségi-^ ügyi, oktatási, közgazdasági szakemberek iránti megnövekedett igényt is ki kellett elégíteni. Emiatt a jogtudományi végzettségűek aránya fokozatosan csökkent, vezető helyüket átadták az oktatási, tudományos, közművelődési, valamint a műszaki csoportnak. Az előbbiek aránya a diplomások között ma 37 %, de a műszakiak is egynegyedét adják a felsőfokú végzettségűeknek. 1960 óta a gazdasági fejlődés által megnövekedett szükségleteknek megfelelően igen jelentős mértékben nőtt a közgazdászok aránya is (8 %). Az egészségügyi végzettségűek aránya ma ezzel megközelítőleg azonos, különbség csak az, hogy az utóbbiaké - létszámuk fokozatos emelkedése ellenére - ez idő alatt állandóan csökkent. A hatvanas években valamelyest emelkedett a mezőgazdasági végzettségűek száma és aránya, de a következő évtizedben arányuk visszaesett a korábbi szintre. A képzési struktura változása jelentős befolyást gyakorolt a két nem felsőfokú végzettjeinek összetételére is. A felszabadulást követő időszakban a nők egyre nagyobb számban végezték el a felsőfokú tanintézeteket, igy a férfi-nő arány a fokozatos kiegyenlítődés felé közeledett. Olyannyira, hogy ma már az oktatási, kereskedelmi és kis hiján a közgazdasági diplomások körében is gondot okoz az elnőiesedés. Jelenleg a műszaki, a mezőgazdasági, a jogtudományi, a művészeti jellegű és természetesen az egyéb kategóriába sorolt (egyházi, katonai) végzettségűeknél őrizték meg a férfiak hagyományos többségüket. A harmincas években a csekély számú női diplomás több mint háromnegyede oktatási, 17 %-a egészségügyi végzettségű volt. Ma az előbbi csak 57 %, az utóbbi pedig 10 %. A nők beáramlása a köz* gazdasági és a jogi pályára volt a legnagyobb mérvű. A felsőfokú végzettségű férfiak között a műszakiak képezik a legnagyobb csoportot (34 %). Az utóbbi évtizedben nőtt az oktatási, tudományos és közművelődési diplomások aránya is (23 %). Csökkenő tendencia érvényesül viszont az egészségügyi és a művészeti férfi diplomások arányában. KORÖSSZETÉTEL Az elmúlt két évtizedben végzettek nagy száma és ezen belül még az esti és levelező tagozatokon is a fiatalabbak növekvő aránya következtében a diplomások korösszetételét erőteljes fiatalodási tendencia jellemzi. A felsőfokon végzettek több mint egynegyede 30 éven aluli, ezen belül 18 %-uk 25-29 éves. A fiatalok túlsúlyát mutatja, hogy ma már a diplomások több mint fele 40 évesnél fiatalabb. A megfelelő korúakhoz viszonyítva a legnagyobb mértékű emelkedés a 25-39 évesek körében tapasztalható. Arányuk korcsoportonként az 1920. évi 2 %-ról 10 %-ra nőtt. E kiugró növekedés mellett az elmúlt hat évtized alatt valamennyi korcsoportban minden időszakban emelkedett a diplomások aránya. Kivételt képez az 1941. évi 30-39 éves korcsoport, amelynél kismértékű csökkenés tapasztalható. A különböző szintű, jellegű végzettségek eltérő ütemü fejlődése az egyes végzettség-csoportokba tartozók kormegoszlásában is tükröződik. Az idős korúak legnagyobb arányban olyan csoportoknál találhatók, amelyek a felszabadulás előtti képzettségi szerkezetben vezető helyen álltak. A végzettség szintje szerint a legöregebbek az egyetemi diplomások, legfiatalabbak az egyéb felsőfokuak. A főiskolaiak korstrukturája a két szint között foglal helyet. 23