1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

IV. A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Munkahely az a közigazgatási terület (főváros, város, község), ahol az aktív kereső dolgozik, függetlenül attól, hogy hol lakik. Állandó lakosként lakóhelyén dolgozó az, akinek állandó bejelentésű lakása és munkahelye ugyanabban a városban, községben van. Ideiglenes lakosként lakóhelyén dolgozó az, akinek ideiglenes bejelentésű lakása és munkahelye ugyanabban a városban, községben van. Az önállók, a segítő családtagok, a bedolgozók, valamint az alkalmi munkások és napszámosok megadott lakóhelyükön „lakóhelyén dolgozó" aktív keresőnek minősülnek. Naponta eljáró az, aki állandó, illetve ideiglenes bejelentésű lakóhelyéről naponta más városba, községbejár el dolgozni, függetlenül attól, hogy a munkahely települése megyén belül vagy valamelyik szomszédos más megye területén fekszik. Ide tartozik továbbá az, aki Borsod-AbaújZemplén, Győr-Sopron, Komárom, Nógrád vagy Szabolcs-Szatmár megyéből naponta (az úgynevezett kishatármenti forgalom keretében) jár külföldre dolgozni. LAKÁSADATOK Az 1970. évi népszámlálási adatokból nyert termékenységi feldolgozásoknál — első ízben — a nők lakásviszonyainak vizsgálatára is sor került. A közölt adatok a házas nők számát, illetve gyermekszám szerinti megoszlását tartalmazzák a lakások nagyságcsoportjával, azon belül a lakószámmal, a komfortossággal, valamint a felszereltséggel kombinálva. E témakör közlése 1980-ban kibővült a volt házas nők adataival. Ezen túlmenően közzétételre került a háztartás lakáshasználati jogcíme, az egy lakóra jutó lakáson belüü alapterület, egybevetve a házas vagy volt házas nők adataival. A közölt adatok értékelésénél a következőket kell figyelembe venni: — a táblákban levő adatok — lakásviszonylatban is — minden esetben a nők számát, (csak magánháztartásban élőket) ületve gyermekszám szerinti megoszlását tartalmazzák; — csak azok a lakások kerültek közzétételre, melyekben házas vagy volt házas nő él; — a lakásadatok arra a lakásra vonatkoznak, melyben a nő él, és ez természetesen nem minden esetben azonos a nő lakáskörülményeivel (pl. ha a házaspár két gyermekével albérletben egy szobában lakik egy háromszobás lakásban, ahol a főbérlő egyedülálló, a táblázatban úgy szerepel: 3 szobás lakásban 5 fő él, illetve kétgyermekes nő 3 szobás lakásban élstb.). LAKÁSNAGYSÁGCSOPORT (szobák száma és nagysága szerint) Szoba: közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel (ablakkal, ajtóval) ellátott, legalább 4 m

2 alapterületű alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség; félszoba a szobák közül a 4—12 m

2 közötti alapterületű szoba. A lakásnagyságcsoport megállapítása a szobák száma és nagysága szerint kétféleképpen történt: — Az összes szobaszám szerinti csoportosítás a szobák alapterületének figyelembevétele nélkül, a szobák és félszobák együttes száma alapján történt, pl. az egy szobával és két félszobával rendelkező lakás így háromszobás. (1.22, 1.23, 2.43, 2.44, 2.45, 2.46 sz. táblák.) 514