1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A termékenység területi differenciái

A legjellemzőbb a városokban és a községekben élő nők termékenysége közötti eltérés, mely bár az 1920. évi eredményekhez képest — az ország társadalmi-gazdasági struktúrájának a felszabadulást követő átalakulása következtében — jelentősen módosult, még ma is lényeges eltérést mutat. A termékenység területi differenciáiban bekövetkezett változás nagyrészt a lakóhely változtatások, illetve az egyes települések gazdasági és kulturális jellege megváltozásának következménye. A termékenység településtípusonkénti alakulásában jelentős szerepet játszik, hogy a lakosság az elsősorban mezőgazdasági megyékből a fővárosba, ill. a kiépített ipari centrumokba költözött, kialakultak az új, szocialista iparvárosok. A lakóhelyváltoztatások döntően befolyásolják a településtípusok korstruktúráját, mivel a lakóhelyet változtatók nagy része természetesen a fiatalok köréből tevődött össze, s ennek megfelelően a községekben csökkent, a városokban pedig általában nőtt a fiatal szülőképes korú nők aránya. A házas nők korösszetétele településtípusonként (Százalék) Terület Összesen 15-19 20-29 30-39 40-49 15-49 együtt 50—X 1960 Budapest 100,0 1,4 18,2 27,7 22,2 69,5 30,5 Városok 100,0 2,1 23,2 27,4 19,2 71,9 28,1 Községek 100,0 2,4 22,3 26,1 18,4 69,2 30,8 1980 Budapest 100,0 0,9 19,7 23,9 19,0 63,5 36,5 Városok 100,0 1,7 25,2 24,5 20,0 71,4 28,6 Községek 100,0 2,2 21,5 20,1 21,0 64,8 35,2 A lakóhelyváltoztatáson kívül a felszabadulás óta eltelt évtizedek társadalmi és gazdasági változásai átalakították a falu képét, emelkedett az iskolázottsági színvonal, növekedtek a gazdasági és kulturális igények, s mindezekkel egyidejűleg — miként az az országos adatokból is látható — csökkent a termékenység. Ezért a községekben élő házas nők termékenységi magatartása, a városi és a községi termékenységi mutatók lassú, de fokozatos egymáshoz közelítését okozza. 1920-ban a községekben egy házas nőre közel négy gyermek jutott, mely jelenleg már alig haladja meg a kettőt. 1960-ra közel kétharmadára esett vissza a községekben élő házas nők termékenységi mutatója (265 gyermek az 1920-as 391-gyel szemben), 1960 és 1970, ill. 1970 és 198U között a termékenységcsökkenés közel azonos arányú volt (231, ill. 212 gyermek 100 házas nőre). A városokban élő nők termékenységcsökkenése tendenciájában és mértékében hasonló a községekben tapasztalthoz. Időszakonként vizsgálva már eltér a községi mutatók alakulásától, mert míg 1920 és 1960 között nagyobb arányú a csökkenés (353-ról 220-ra), 1960 és 1970 között a községekével közel azonos (187-re), 1970 és 1980 között lényegesen kisebb mértékű (187-ről 180-ra). 44