1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 32. Termékenységi adatok (1982)

I. A TERMÉKENYSÉG ALAKULÁSA A NÉPSZÁMLÁLÁSOK TÜKRÉBEN - A nők foglalkoztatottságának hatása a termékenységre

tartottaknál 11 %-os csökkenést jelentett. Az évtizedenkénti változások - melyek jelzik a már több ízben említett negatív és pozitív hatású intézkedések nyomait — elsősorban a keresőknél nem egységesek. Az első tíz évben (1949-1960) a keresőknél 12 %-os emelkedés, a második tíz évben (1960-1970) 7 %-os csökkenés, majd az utolsó tíz évben (1970-1980) kismértékű ugyan (1,2 %), de ismét emelkedés jelentkezik. Az eltartottak körében az utóbbi harminc évben is mérsékelt ütemű, de egységes csökkenés tapasztalható (5 %, 2 % és 5 %). Ha a kereső-eltartott arány az elmúlt 60 évben nem változott volna, akkor 1980-ban — 1920. évi megoszlásra standardizálva - 100 házas nőre 236 gyermek jut­na, mely az összes nőnél 25 %-os átlagos termékenységtöbbletet jelentene. Ha az 1980. évi ará­nyok az 1949. évi aktivitás megoszlásával lennének azonosak, akkor ez közel azonos emelkedést eredményezett volna. A nők fertilitásában bekövetkezett változás egyértelműbb, ha a szülőképes korú és az ennél idősebb nők átlagos gyermekszámait hasonlítjuk össze. Az összes házas nőre vonatkozó mutatók ugyanis némileg elfedik az egyes generációk szülési szokásaiban, ületve szemléletében történt foko­zatos átállást, mely mind a kereső, mind az eltartott nőknél, a propagatív, valamint az idősebb korú nők esetében egyértelműen meghatározhatók. Harminc évvel ezelőtt a szülőképes korú ke­reső házas nők átlagos gyermekszáma 100 nőre számítva 141 volt, 1980-ban 164; az évtizedek alatt ez a mutató - az összes házas nőkéhez hasonlóan — ingadozásokkal ugyan, de emelkedett (16 %-kal). A propagatív korú eltartott házas nők hasonló mutatói a harminc év alatt némi csök­kenést (1,7 %) jeleznek. Megállapítható tehát, hogy a szülőképes korú házas kereső és eltartott nők mutatói az évti­zedek során nagyon lassú ütemben, de közelednek egymáshoz. Ez ismét arra utal, hogy a kereső nő gyermekvállalási kedve nem csökkent, hanem emelkedik, szemben a hasonló korú eltartott nő­kével, akiknek átlagos gyermekszáma az utolsó harminc év során kismértékű csökkenést mutat. Ezeknek az arányoknak a kialakulására jellemző, hogy 1949-ben 100 szülőképes korú házas nőre a keresők csoportjában 141, az eltartottak körében 234, összesen pedig 219 gyermek jutott. Ekkor a szülőképes korú házas nők között mindössze 17 %-ot tett ki a keresők aránya, tehát a termékenység átlagos szintjét alapvetően a döntő súlyt képviselő eltartottak csoportjának termé­kenysége határozta meg. 1980-ban viszont 100 kereső szülőképes korú házas nőre 164, eltartott nőre 230, összesen pedig 172 élveszületett gyermek jutott. Ez azt jelenti, hogy ma már a szülő­képes korú házas nők termékenységi szintje jóval közelebb áll a keresőkéhez, vagyis a nők termé­kenységét már alapvetően e réteg termékenysége határozza meg. Szülőképes koron belül a 40—49 éves házas nők átlagos gyermekszáma — ami gyakorlatilag a teljes, befejezett termékenységet jelzi - 1949-ben még viszonylag magas volt. Egy ilyen korú házas nő átlagosan három gyermeket szült, de közülük a kereső tevékenységet végzők gyermek­száma már akkor sem érte el a kettőt. A termékeny életszakaszt befejező nők között azonban még csak kis hányadot (14 %-ot) képviseltek a keresők, tehát a befejezett termékenység színvo­nalát három évtizeddel ezelőtt alapvetően az eltartottak viszonylag magas gyermekszáma (száz 40—49 éves eltartott házas nőre számítva 316 gyermek) határozta meg. Az 1949 óta eltelt időszak alatt a befejezett termékenység színvonala fokozatosan csök­kent, amiben különböző, tényezők játszottak szerepet. Az eltartottak átlagos gyermekszáma folyamatosan csökkenő tendenciájú volt, a keresőké viszont 1949—1960 között még emelkedett (száz 40~49 éves kereső házas nőre 1960-ban 218 gyermek jutott, szemben az 1949. évi 192-vel). Ez többe^ között összefügg azzal, hogy ebben az időszakban a 40—49 éves házas nők között háromszorosra (14 %-ról 43 %-ra) emelkedett a keresők aránya, tehát az eleve termékenyebb el­tartottak jelentős számban kerültek át a keresők csoportjába. Emellet az 1950-es években a művi terhességmegszakítás tilaftna is befolyásolta a termékenység alakulását. 26

Next

/
Thumbnails
Contents