1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. A fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők adatai (1982)

A FIZIKAI SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK DEMOGRÁFIAI ÉS FOGLALKOZÁSI JELLEMZŐI - Két fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők összetétele

KÉT FIZIKAI SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐ AKTÍV KERESŐK ÖSSZETÉTELE A népgazdaság intenzív fejlesztése keretében történő termelési struktúra átalakítása egyre több olyan szakembert igényel, aki gyorsan tud alkalmazkodni a megváltozott követelményekhez, többirányú munkavégzésre alkalmas, illetve szükség esetén rövid idő alatt átképezhető más feladat ellátására. A termékstruktúra megváltoztatása ugyanis maga után vonja a munkaerő szerkezetének módosulását is, s mivel a munkaerő mennyiségi növelésével nem lehet számolni, így a struktúraváltozás nagyrészt a meglevő munkaerő átcsoportosítása útján valósítható meg. Az új körülményekhez való alkalmazkodás igényének könnyebben tesznek eleget azok a dolgozók, akik szélesebb körű ismeretekkel rendelkeznek, illetve több szakmát sajátítottak el. Az 1980. évi népszámlálás két fizikai szakképzettség megfigyelésére adott lehetőséget, így a továbbiakban a kettős szakképzettséggel rendelkező aktív keresők körében vizsgáljuk az első és második szakma kapcsolatát, azok rokon, illetve eltérő jellegét. (A korábbiakban jelzettek értelmében a megszerzett szakképzettség „első", illetve „második" helyre sorolása a foglalkozás és szakképzettség összevetése alapján történt, tehát e jelzés nem időrendiséget jelent.) 1980-ban az összes szakképzett aktív kereső 12 %-a, szám szerint 243 ezer fő rendelkezett két fizikai szakmával, szemben a húsz évvel korábbi 75 ezerrel, vagyis létszámuk két évtized alatt több mint háromszorosra gyarapodott. A két fizikai szakképzettséggel rendelkezők között 1980-ban kiemelkedően magas volt azoknak a száma (115 ezer fő), akiknek az elsőként figyelembe vett szakmája szállítási jellegű volt; ők képviselték a kettős szakképzettségűek 47 %-át. 89 ezren ipari, 24 ezren pedig építőipari jellegű szakma mellé szereztek valamilyen második szakképzettséget, ami együttesen további 46 %-át jelentette a két szakmával rendelkezőknek, így a fennmaradó 7 %-on osztoztak azok, akik mezőgazdasági, kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint szolgáltatási jellegű szakma birtokában rendelkeztek második szakképzettséggel. Főbb szakmacsoportonként vizsgálva az első és második szakképesítés kapcsolatát a következők tapasztalhatók: — Az ipari szakképzettséggel rendelkező aktív keresők 9 %-ának (89 ezer főnek) volt második szakmája, ami többségében (52 %-ban) szintén ipari, közel egyharmadában pedig szállítási jellegű szakképesítésnek felelt meg. Említésre méltó továbbá, hogy több mint 9 ezer ipari szakmával rendelkező aktív kereső szerzett építőipari jellegű szakképzettséget is (arányuk 11 %). — Az építőipari, kereskedelmi és vendéglátóipari, valamint a szolgáltatási jellegű szakmával rendelkezők második szakképzettsége közel felerészben (46—49 %-ban) ugyancsak ipari jellegű volt, és csak kis hányadban (7—26 %-ban) felelt meg az első szakképzettség jellegének. Ugyanakkor az építőipari és szállítási szakma együttes előfordulása is viszonylag gyakori. — A mezőgazdasági szakképzettséghez az esetek több mint egyharmadában szállítási, 29 %ában ipari jellegű képzettség társult. E főcsoporton belül a kettős szakképzettségűek egynegyedét alkották azok, akiknek második szakmája is mezőgazdasági jellegű volt. — A szállítási jellegű szakképesítéssel rendelkezők között volt a legmagasabb a második szakmával rendelkezők aránya (37 %). Az esetek kétharmadában a szállítási szakmához ipari jellegű szakképzettség társult. Ez részben összefügg azzal, hogy bizonyos szállítási munkakörök betöltésének előfeltétele meghatározott ipari szakma ismerete (pl. a mozdonyvezetői munkakör ellátásához a lakatos szakma ismerete szükséges), de hozzájárul az is, hogy a járművezetői szakmát gyakorlók jelentős része megszerzi a gépjármű- és motorszerelő szakképesítést is. 31