1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. A fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők adatai (1982)
A FIZIKAI SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK DEMOGRÁFIAI ÉS FOGLALKOZÁSI JELLEMZŐI - Korösszetétel, iskolázottság
A fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők legmagasabb iskolai végzettség szerinti összetétele nagyrészt tükrözi a szakmunkásképzés területén két évtizeddel ezelőtt bevezetett oktatási reformot, miszerint a szakismeretek alapjainak elsajátítása többnyire rendszeres iskolai képzés keretében az alap-, illetve középfokú műveltség megszerzésével egyidejűleg történik. 1980-ban a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező aktív keresők közel kétharmada (63 %-a) legalább befejezett középfokú végzettséget szerzett, s mindössze 8 %-ot képviseltek körükben azok, akik nem rendelkeztek befejezett általános iskolai végzettséggel. Ugyanezen mutatók értéke a fizikai szakmával nem rendelkező aktív keresők között jóval kedvezőtlenebb volt: közöttük a legalább középfokú végzettek csak 35 %-os, a befejezetlen általános iskolával rendelkezők viszont egynegyedes arányt képviseltek. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szakmunkásbizonyítvánnyal nem rendelkezők csoportja meglehetősen heterogén, mivel többek között magában foglalja a jóval alacsonyabban iskolázott segéd- és betanított munkásság jelentős tömege mellett, a számszerűen és arányaiban kisebb súlyt képviselő legmagasabban iskolázott réteg döntő többségét is. A fizikai szakmával rendelkező aktív keresők viszonylag magas iskolázottsági szintjében a képzés rendszerének változása mellett, meghatározó szerepet játszott a korösszetétel alakulása. 1980-ban ugyanis a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező gazdaságilag aktívak döntő többsége (87 %-a) 50 éven aluli volt, akik nagyrészt már az általános iskola 8. osztályának elvégzése után kapcsolódhattak be a szakmunkás képzésbe. Ez azt jelenti, hogy azok, akik a régi iparitanuló (tanonc) képzés keretében az akkor előírt 6 osztályos elemi iskolai végzettséggel szerezhettek szakképesítést, már koruknál fogva sem képviselnek jelentős hányadot, mivel az aktív keresők közül fokozatosan kiöregedtek, s helyükre mind képzettebb fiatalok léptek. A fiatalabb korosztályokba tartozók élhettek azzal a lehetőséggel, hogy iskolai és szakmai képzettségüket együttesen szerezzék meg. A szakmunkásképző iskolák 1961 óta ugyanis az iskolarendszerű oktatás keretébe tartoznak, így az itt végzettek a szakmunkásbizonyítvány megszerzése mellett középfokú iskolai végzettséget is szereznek. 1980-ban a fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők között 42 %-os arányt képviseltek azok, akik legmagasabb iskolai végzettségüket középfokú szakmunkásképző iskolában szerezték meg. Ugyanakkor a középiskolai oktatás keretébe tartozó egyes szakközépiskolákban is összefonódik az iskolai és szakmai képzés. Emellett — mint erre korábban utaltunk - 1970-től kezdve egyes szakmákat csak érettségi bizonyítvány megszerzése után lehetett szakmunkásképző iskolában elsajátítani. Természetesen érettségizett fiatalok más úton pl. munkahelyen szervezett tanfolyam keretében is szerezhettek szakképzettséget és fordítva, szakmával rendelkezők bekapcsolódhattak a munka melletti középiskolai oktatásba és megszerezték az érettségit. Az iskolai oktatás és szakképzés említett formáinak hasznosítása azt eredményezte, hogy 1980-ban a fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők közel egyötöde befejezett középiskolai végzettséggel rendelkezett. Figyelmet érdemel az is, hogy mintegy 46 ezren, fizikai szakképzettség birtokában felsőfokú tanintézeti végzettséget szereztek. Bár arányuk alig több mint 2 % a fizikai szakmával rendelkező aktív keresők között, mégis jelzi, hogy a szakmunkások részére is adott a magasabb szellemi képesítés megszerzésének lehetősége._ A fizikai szakképzettséggel rendelkező nők iskolázottabbak, mint a férfiak, amit indokol, hogy a nők tömeges szakképzése csak az utóbbi évtizedekben indult meg, ezáltal korösszetételük is kedvezőbb mint a férfiaké. 16
