1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. A fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők adatai (1982)

A FIZIKAI SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK DEMOGRÁFIAI ÉS FOGLALKOZÁSI JELLEMZŐI - Korösszetétel, iskolázottság

A szakképzett aktív kereső nők korösszetétele — a női foglalkoztatás, valamint szakképzés utóbbi két évtizedben tapasztalt fokozódása folytán — kedvezőbb mint a férfiaké. 1980-ban a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező nőknek 72 %-a 40 éven aluli volt, ebből az ifjúsághoz tartozók hányada 44 %-ot tett ki, míg a férfiaknak kétharmadát alkották a 40 évesnél fiatalabbak, amiből 39 %-os részarányt képviseltek a 30 éven aluliak. Szakmacsoportonként vizsgálva a korösszetételt, természetesen mindkét nemnél jelentős szóródás tapasztalható. A szakmával rendelkező aktív kereső férfiak között, a már említett bányászati, kohászati, bőr-, cipő- és szőrmeipari, mélyépítőipari, lakás- és kommunális szolgáltatás jellegű szakmák mellett, főleg azokban a szakmacsoportokban alacsony még a fiatalok aránya, amelyek hagyományosan női szakmák, vagy nagymértékben elnőiesedtek. Ilyenek pl. a textilipari, textilruházati ipari, bolti eladó, valamint a személyi szolgáltatás szakmacsoportba tartozó (fényképész, fodrász, kozmetikus) szakmák, amelyekben a szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező aktív keresők döntő hányadát (1980-ban minden szakmacsoportban legalább 70 %-át) nők alkották. A fiatalok arányának szóródására jellemző, hogy míg a fentiekben felsorolt szakmákkal rendelkező aktív kereső férfiak körében 1980-ban 10—30% között mozgott az ifjúsághoz tartozók aránya, addig a gépjármű- és motorszerelő, villamossági szerelő, minőségi ellenőr-laboráns, építési szerelési, építési szakipari, valamint a vendéglátóipari jellegű szakmát szerzett férfiak többsége (50—58 %-a) 30 éven aluli volt. A nők szakmaválasztása elég jelentős mértékben koncentrálódott azokra a szakmákra, amelyek olyan munkakörök betöltésére képesítenek, amelyekben hagyományosan magas a női foglalkoztatás. 1980-ban a 378 ezer szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkező aktív kereső, nő közül 263 ezernek textilipari, textüruházati ipari, bolti eladó, vendéglátóipari és szállodai, vagy szolgáltatási szakmacsoportba tartozó szakmája volt. Ez egyben azt jelenti, hogy a szakképzett aktív kereső nők döntő többsége, mintegy 70 %-a az előbbi öt szakmacsoport körébe tartozó szakmát szerzett, a fennmaradó alig több mint 30 % viszont további harminchárom szakmacsoport között oszlott meg. A szakképzett aktív kereső nők felét kitevő ipari jellegű szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők szakmacsoport szerinti szerkezete is hasonló koncentráltságot mutat. 1980-ban az ipari szakmát szerzett nők 70 %-ának textilipari, bőr-, cipő- és szőrmeipari, textilruházati ipari, vagy élelmiszeripari, további 20 %-ának fémmegmunkáló és forgácsoló, mechanikai műszerész, elektroműszerész, vegyipari, vagy nyomdaipari jellegű szakképzettsége volt, a fennmaradó 10 % pedig a többi (tizenhárom) ipari szakmacsoport között oszlott meg. Kisebb-nagyobb arányban minden szakmacsoportban található nő, de a jellegzetesen „férfi szakmákban" arányuk nem számottevő. így 1980-ban pl. a bányászati, kohászati, lakatos, gépjármű- és motorszerelő, faipari, erdészeti, mezőgazdasági gépész, járművezető, kéményseprő, valamint általában az építőipari jellegű szakképzettséggel rendelkező aktív keresők körében a nők aránya a 2 %-ot sem érte el, a szerszámkészítő, fémmegmunkáló és forgácsoló, valamint az egyéb vas-, fém- és gépipari szakmacsoportban pedig 3—8 % közötti arányt képviseltek. A szakképzett aktív kereső nők korösszetétele általában azokban a szakmacsoportokban a legkedvezőbb, amelyek nem hagyományos női szakmák ugyan, de amelyekben a nők aránya az átlagosnál (19 %) jóval magasabb (28—46 % közötti), vagyis ahova „beáramlásuk" az elmúlt évtizedek során sokkal erőteljesebb volt, mint korábban. Ilyenek pl. az építőanyagipari, vegyipari, papíripari, bőr-, cipő- és szőrmeipari, élelmiszeripari, minőségi ellenőr és laboráns, valamint a növénytermesztési és kertészeti szakmacsoportok, amelyekben 1980-ban az aktív kereső nők többsége 30 éven aluli volt. Hasonlóan magas volt a fiatalok aránya a villamossági szerelő, valamint a mélyépítőipari jellegű szakképzettséggel rendelkező nők között is, de az ilyen szakmát szerzett aktív keresőknek csak 10, illetve 6 %-át alkották a nők. 14