1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 31. A fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők adatai (1982)

A FIZIKAI SZAKKÉPZETTSÉGGEL RENDELKEZŐK DEMOGRÁFIAI ÉS FOGLALKOZÁSI JELLEMZŐI - A fizikai szakképzettség megszerzésének módja és ideje

középiskolában szakmát szerzetteké — a szolgáltatásiakat kivéve — ahhoz közel álló, így a munkaviszonyhoz kapcsolódó képzési formák közöttük az átlagosnál kisebb súllyal szerepeltek. — A mezőgazdasági jellegű szakmával rendelkezők között — az előbbiekkel ellentétben — az átlagosnál jóval kisebb azoknak az aránya, akik szakmunkásképzés keretében sajátították el szakmájukat, ugyanakkor viszonylag magas a szakközépiskolában és az egyéb módon szakmunkásbizonyítványt szerzettek hányada. — Szállítási jellegű szakma elsajátítására iskolai képzés keretében nem volt lehetőség, így az ilyen szakma betöltésére jogosító bizonyítvány megszerzése teljes egészében egyéb módon történt. A fizikai szakképzettséggel rendelkező aktív keresők a szakképzettség megszerzésének módja szerint, főbb szakmacsoportonként 1980 Főbb fizikai szakmacsoportok összesen Szakmunkásképző (tanonc) iskola Szakközépiskola Egyéb összesen Szakmunkásképző (tanonc) iskola Szakközépiskola Egyéb Főbb fizikai szakmacsoportok szám (1000 fő) százalék Ipari 1 022 816 46 160 100,0 79,8 4,5 15,7 Építőipari 350 291 11 48 100,0 83,0 3,1 13,9 Mezőgazdasági 73 38 9 26 100,0 51,4 13,0 35,6 Szállítási 311 — 311 100,0 — 100,0 Kereskedelmi, vendéglátóipari 200 155 8 37 100,0 77,5 4,2 18,3 Szolgáltatási 40 36 0 4 100,0 90,7 0,3 9,0 összesen 1 996 1 336 74 586 100,0 66,9 3,7 29,4 Miután az ipari szakmával rendelkezők 1980-ban is a legnagyobb tömeget alkották a szakképzett aktív keresők között, ugyanakkor az ipari szakmák igen sokrétűek, érdemes röviden áttekinteni, hogy a szakma elsajátításának módját tekintve, milyen eltérések tapasztalhatók az egyes ipari szakmacsoportok között. Mint az előbbi táblázatból is látható, az ipari szakmunkásbizonyítvánnyal rendelkezők négyötöde szerezte szakmáját szakmunkásképző (tanonc) iskolában, 4 %-a szakközépiskolában, 16 %-a pedig egyéb módon. Szakmacsoportok szerint azonban jelentős szóródás tapasztalható. Míg pl. a lakatos, szerszámkészítő, fémmegmunkáló-forgácsoló, faipari és nyomdaipari szakmával rendelkezők 82—90 %-a szakmunkásképző (tanonc) iskolában szerezte szakmáját, addig a bányászati, vegyipari, textilipari, minőségi ellenőr-laboráns, valamint az egyéb vas-, fém- és gépipari szakmacsoportba tartozó szakmák elsajátítása csak 42—67 %-ban kapcsolódott szakmunkásképző (tanonc) iskolához, ugyanakkor ez utóbbiakban az átlagosnál jóval nagyobb jelentősége volt a munkaviszony melleti képzésnek. A szakközépiskolában szakmunkásbizonyítványt szerzettek aránya a gépjármű- és motorszerelő, mechanikai műszerész, elektroműszerész és a vegyipari szakmacsoportban 8—15 %-ot tett ki — vagyis jóval meghaladta az átlagot —, és 35 %-os aránnyal kiemelkedően magas volt a minőségi ellenőr-laboráns szakképzettségűek között. 12