1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 29. A községek főbb adatai (1982)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

LAKÁS Lakás az eredetileg e célra épitett vagy lakássá átalakitott és jelenleg is emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára szolgáló helyiségek (lakó-, főző-, egészségügyi stb. helyiségek) egymással általában műszakilag (épitészetileg) összefüggő egysége, amelynek külön bejárata van közterületről (utca, tér stb.) vagy udvarról, illetve az épületen belüli közös térből (lépcsőház, előcsarnok, folyos

ó stb.). A lakás egy helyiségből is állhat. Az úgynevezett otthonházak (nyugdijasok, szobabérlők, fiatal házasok háza) azon lakásegységei, amelyekben a lakók önálló magánháztartást vezetnek, lakásoknak számitanak. Egy lakásnak minősül az egymással műszakilag (épitészetileg) összefüggő - belső átjárókkal összekötött - helyiségek csoportja, rhég akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróit ideiglenes jelleggel (nem fallal) lezárták és az igy elválasztott lakóhelyiségek több háztartás otthonául szolgálnak (pl. társbérlet esetén). Nem számit külön lakásnak az olyan különálló, egyetlen helyiség (pl. nyári konyha), amelyet azzal a céllal épitettek, hogy a lakás részét képezze, tekintet nélkül arra, hogy abban a lakást használó család vagy más háztartás (pl. albérlő) lakik. Ugyanakkor az albérlőtartás céljára épitett második és további, nyári konyha elnevezésű vagy más ilyen jellegű épitmény lakott helyiségeinek adata a lakások számában nem szerepel. Ezek lakott egyéb lakásegységek. Amennyiben egyes, korábban összefüggő helyiségeket (lakást) önálló lakás (lakások) kialakitása céljából műszakilag megosztottak (leválasztottak), akkor annyi különálló lakásnak minősül, ahány műszakilag önálló lakást alakitottak ki a korábbi egy lakásból. Nem lakott lakás az, amelynek az eszmei időpontban sem állandó, sem ideiglenes bejelentett lakója nem volt. (Ilyenek: a kiadatlan, az átmenetileg üresen álló lakások, a műszakilag már átadott, de még igénybe nem vett uj lakások és a csak idényszerűen, általában dologidőben szállásként használt - pl. tanyai - lakások.) LAKÁSOK NAGYSÁGA A lakások nagyságcsoportba sorolása a szobák száma szerint történt. Az összes szobák száma szerinti csoportosítás - a 4 m^-es és nagyobb szobák alapterületének figyelembevétele nélkül - a szobák, a fél- és kisszobák együttes száma alapján történt (pl. az egy szobából és két félszobából vagy kisszobából álló lakás igy háromszobás). Egyes tábláko

n e csoportositás kibővül a konyhával való ellátottság szerint is. Az egy helyiségből álló lakások adatai a közlési táblákon az egyszobás lakások adatai között szerepelnek. Az alapterület meghatározásánál a válaszfalakat, szerkezeti elemeket (kémény, pillértest, nyilászáró beugrás) nem kellett figyelembe venni. Ugyanakkor a beépített berendezések (konyhaberendezés, szekrény) területe beletartozott az adott helyiség alapterületébe. A fedett és oldalt zárt erkély (loggia), fedett terasz, valamint a kétszintes lakások padlástéri (manzárd) lakrésze alapterületének felét, belső lépcsőjének vizszintes vetületét is hozzá kellett számitani a lakás, illetve a csatlakozó helyiség alapterületéhez. 883