1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. A városok főbb adatai (1982)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Az úgynevezett otthonházak (nyugdijasok, szobabérlők, fiatal házasok háza) azon lakásegységei, amelyekben a lakók önálló magánháztartást vezetnek, lakásoknak számitanak. Egy lakás

nak minősül az egymással műszakilag (építészetileg) összefüggő - belső átjárókkal összekötött - helyiségek csoportja, még akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróit ideiglenes jelleggel (nem fallal) lezárták és az igy elválasztott lakóhelyiségek több háztartás otthonául szolgálnak (pl. társbérlet esetén). Nem számit külön lakásnak az olyan különálló, egyetlen helyiség (pl. nyári konyha), amelyet azzal a céllal épitettek, hogy a lakás részét képezze, tekintet nélkül arra, hogy abban a lakást használó család vagy más háztartás (pl. albérlő) lakik. Ugyanakkor az albérlőtartás céljára épitett második és további, nyári konyha elnevezésű vagy más ilyen jellegű épitmény lakott helyiségeinek adata a lakások számában nem szerepel. Ezek lakott egyéb lakásegységek. Amennyiben egyes, korábban összefüggő helyiségeket (lakást) önálló lakás (lakások) kialakitása céljából műszakilag megosztottak (leválasztottak), akkor annyi különálló lakásnak minősül, ahány műszakilag önálló lakást alakítottak ki a korábbi egy lakásból. Lakott laká

s az, amelybe az eszmei időpontban legalább egy személy állandó vagy ideiglenes lakóként be volt jelentve. Nem lakott laká

s az, amelynek az eszmei időpontban sem állandó, sem ideiglenes bejelentett lakója nem volt. (Ilyenek: a kiadatlan, az átmenetileg üresen álló lakások, a műszakilag már átadott, de még igénybe nem vett uj lakások és a csak idényszerűen, általában dologidőben szállásként használt - pl. tanyai - lakások.) LAKÁSOK NAGYSÁGA A lakások nagyságcsoportba sorolása egyrészt a szobák száma, másrészt az alapterület szerint történt: - az összes szobák száma szerinti csoportosítá

s - a 4 m^-es és nagyobb szobák alapterületének figyelembevétele nélkül - a szobák, a fél- és kisszobák együttes száma alapján történt (pl. az egy szobából és két félszobából vagy kisszobából álló lakás igy háromszobás). Egyes táblákon e csoportosítás kibővül a konyhával való ellátottság szerint is. - a lakás teljes alapterület

e szerint, az egy lakáshoz tartozó valamennyi helyiség összegezett belső alapterületének négyzetméterben kifejezett nagysága alapján. Az egy helyiségből álló lakások adatai a közlési táblákon az egyszobás lakások adatai között szerepelnek. Az alapterület meghatározásánál a válaszfalakat, szerkezeti elemeket (kémény, pillértest, nyilászáró beugrás) nem kellett figyelembe venni. Ugyanakkor a beépitett berendezések (konyhaberendezés, szekrény) területe beletartozott az adott helyiség alapterületébe. A fedett és oldalt zárt erkély (loggia), fedett terasz, valamint a kétszintes lakások padlástéri (manzárd) lakrésze alapterületének felét, belső lépcsőjének vizszintes vetületét is hozzá kellett számitani a lakás, illetve a csatlakozó helyiség alapterületéhez. Az önálló lakásként számbavett padlástéri (manzárd) lakás (helyiség) teljes alapterületét vettük a közlésnél figyelembe. 924