1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. A városok főbb adatai (1982)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

nem fizikai (szellemi) foglalkozásuakhoz tartoznak

: mindazok a szellemi munkakört betöltők, akik nem minősülnek közvetlen termelésirányitónak, kisárutermelőkhöz, kiskereskedőkhöz tartoznak

: a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági önállók és segitő családtagjaik, valamint a kisegitő gazdaságokban segitő családtagok. HÁZTARTÁS A háztartás általában azoknak az együttlakó személyeknek a köre, akik közös lakásban vagy annak egy részében laknak, a létfenntartási költségeket részben vagy egészben közösen viselik és a hét egy vagy több napján rendszerint közösen étkeznek. Az emiitettek teljesülése esetén sem minősülnek egy háztartásban élőknek az ugyanabban a lakásban lakó személyek, illetve családtagok, ha önálló lakáshasználati jogcimük van. Társbérlők, tulajdonos, illetve főbérlő albérlője vagy ágybérlője tehát - a felvételi elvek szerint - semmiképpen sem alkothatnak közös háztartást. Ha a háztartás csak egy családból áll, a család és a háztartás lényegében azonos, a háztartás egycsaládos; ha több család vezet közös háztartást, a háztartás többcsaládos. Az egycsaládos háztartás a családtól annyiban különbözhet, hogy a családdal együttélő rokon és nem rokon személyeket a családtagok száma nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont ezeket is magában foglalja. A családdal együttélő nem rokon személyek azok, akik a családdal valamilyen szolgáltatási viszonyban vannak (pl. háztartási alkalmazott, kosztos diák, családhoz kihelyezett állami gondozott, eltartási szerződéses stb.). Az egycsaládos és többcsaládos háztartások alkotják az úgynevezett család-háztartásokat. A család-háztartások közé tartoznak azok is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több nem rokon személy, esetleg az adott családdal rokoni kapcsolatban nem levő személyekből álló részcsalád él együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család van. A nem család-háztartá

sok a következők: a/ Egyszemélyes háztartás, a teljesen külön élő egyedülállók háztartása. b/ Egyéb összetételű háztartások. Ide tartoznak a részcsalád(ok)ból, a részcsalád(ok)ból és nem rokon személy(ek)ből, a nem rokon egyedülállókból, valamint az egyedülálló(k)ból és részcsaládból álló háztartások. Részcsalá

dot alkotnak: - együttélő rokon személyek, akik között nincs házastársi (élettársi) kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyós és meny stb.), - egy szülő házas, özvegy vagy elvált gyermekkel, - az egyik nagyszülő bármilyen családi állapotú, egyedülálló unokával (dédunokával). A nem rokon egyedülállók közös háztartása az esetek jelentős részében csak látszólagos háztartás, mert a felvétel során a közös helyiségben együtt lakó (rokonsági kapcsolatban nem álló) albérlőket, ágybérlőket, szolgálati lakások használóit stb. gyakran közös háztartásban élőknek irták össze, bár háztartási kapcsolat ezek között a személyek között tulajdonképpen nem volt. (Pl. a vállalat által bérelt szolgálati lakásban vagy albérleti szobában együtt lakó dolgozók között általában semmiféle háztartási kapcsolat nincs.) Ez a csoport tehát inkább az együttlakó közösségek számát mutatja, nem pedig a ténylegesen háztartási kapcsolatban együtt élőkét. 921