1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 28. A városok főbb adatai (1982)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

TELEPÜLÉSRÉSZ Belterüle t a városnak vagy a községnek az általában nem mezőgazdasági területeit magában foglaló része, amelynek határát a város, illetve község általános rendezési terve tartalmazza. A bel­terület a beépitett és a közterületeken (ut, utca, tér, park stb.) kivül kiterjed a telekalakításra és beépitésre felhasználható részekre is. A városnak, illetve községnek több belterülete is lehet. Központi belterüle tként tartják nyil­ván azt a belterületi egységet, amelynek területeén találhatók a város (község) igazgatási szervei és általában az ellátó intézményeinek többsége. Egyéb belterüle tek a központi belterülettel földrajzilag össze nem függő olyan város-, illetve községrészek, amelyek fejlesztése (beépités, telkeinek, ellátó intézményeinek kialakítása stb.) a belterületre érvényes szabályok alapján történik. Külterület a város, illetve község államigazgatási határa, valamint a központi és egyéb bel­területi határ közötti része. Ezek általában mezőgazdasági művelődés alatt álló és erdőgazdasági területek. Az 1970. évi településrészenkénti népességadatok összeállitásánál nincs figyelembe véve egyes külterületek belterületté, illetve belterületeknek külterületté történt időközbeni átminősítése. Ez azonban - tekintettel az átminősítések ritka előfordulására, valamint az érintett területek népes­ségének viszonylag csekély voltára - az adatok összehasonlíthatóságát nem zavarja. KÜLTERÜLETI LAKOTTHELY A város, illetve község külterületén található - általában kisebb népességszámu - település. Települési formáját tekintve lehet magányos (pl. őrház, egymagában álló tanya), csoportos (pl.tanya­csoport, bokortelepülés, üzemi lakótelep), faluszerü, utcás település stb. Olyan külterületen, ame­lyen a tanyák sűrűbben fordulnak elő, azok nem külön-külön, hanem összevontan (körzetenként) ké­peznek egy-egy külterületi lakotthely egységet. Azok a külterületek, amelyeken legalább egy lakó- vagy intézeti épület áll és bennük az esz­mei időpontban lakónépesség nem volt, szintén szerepelnek a külterületi lakotthelyek között. NÉPSZAPORODÁS Tényleges szaporodás, illetve fogyá s az adott területen két egymást követő népszámlálás alkalmával számba vett népességszám különbözete. Az 1870-1890. évi népszámlálások között a pol­gári népesség, az 1900. évi népszámlálástól az összes népesség tényleges szaporodása. Az 1891-1900 közötti időszak tényleges szaporodási adata csak a polgári népességre vonatkozik, emiatt eltér az 1890. és az 1900. évi népességszám közötti különbözettől. Természetes szaporodás, illetve fogyá s az adott terület lakónépességének élveszületési és halálozási egyenlege. 910

Next

/
Thumbnails
Contents