1980. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 27. Lakás adatok II. (1982)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

háztartás a családtól annyiban különbözhet, hogy a családdal együttélő rokon és nem rokon személyeket a családtagok száma nem tartalmazza, a háztartás tagjainak száma viszont ezeket is magában foglalja.) Az egycsaládos és többcsaládos háztartások alkotják az úgynevezett család-háztartá

sokat. A család-háztartások közé tartoznak azok is, amelyekben a családdal vagy családokkal egy vagy több nem rokon személy, esetleg az adott családdal rokoni kapcsolatban nem levő személyekből álló részcsalád él együtt, tehát minden olyan háztartás, amelyben legalább egy család van. A nem család-háztartások a következők: a/ Egyszemélyes háztartás, a teljesen külön élő egyedülállók háztartása. b/ Egyéb összetételű háztartások. Ide tartoznak a részcsalád(ok)ból, és nem rokon személyiekből, a nem rokon egyedülállókból, valamint az egyedülálló(k)ból és részcsaládból álló háztartások. Részcsalá

dot alkotnak: - együttélő rokon személyek, akik között nincs házastársi (élettársi) kapcsolat (pl. együttélő testvérek, sógorsági kapcsolatban levők, anyóá és meny stb.), - egy szülő házas, özvegy vagy elvált gyermekkel, - az egyik nagyszülő bármilyen családi állapotú, egyedülálló unokával, dédunokával. CSALÁD A család a házastársi, illetve vérségi kapcsolatban együttélők legszűkebb köre, tehát házaspár gyermek nélkül, vagy nőtlen, hajadon gyermek(k)kel, továbbá a házastárs nélkül élő szülő nőtlen, hajadon gyermek(ek)kel (úgynevezett "egy szülő gyermekkel"). "Szülő"-nek minősül a nevelőszülő is. A családok a törvényes házasságkötés nélkül együttélő, élettársi közösségeket is magukban foglalják. * A kötet fejezeteiben a táblázatok azon rovatai, amelyekben nincs adat (a megfigyelt statisztikai jelenség nem fordul elő, vagy az adat nem ismeretes), technikai okokból üresen maradtak. Azokban az esetekben, amikor a százalékszám olyan csekély, hogy tizeddel sem fejezhető ki, a megfelelő rovatban 0, 0 szerepel. Nagyobb csoportok megoszlási viszonyszámai nem mindig egyeznek meg a megfelelő kisebb csoportok összegével, mivel a százalékszámítást az elektronikus gép minden egyes műveletnél különkülön végzi és igy a kerekítések is egymástól függetlenül történnek. Ugyanez okozza, hogy egyes esetekben a megoszlási viszonyszámok összege nem 100,0, hanem attól fel-vagy lefelé egy-két tizeddel eltér, továbbá, hogy azonos nagyságú abszolút számok megoszlási viszonyszámai egymástól némileg eltérhetnek. A különböző táblázatok ugyanarra a fogalomra vonatkozó számszaki adatainál, technológiai okokból, elhagyagolható különbségek adódhatnak. 147